Az olasz reneszánsz leghíresebb imakönyvének hiányzó
oldalát még a XVI. századi mester, Birago műhelyéből lopták
el.  Ötszáz éven át keresték a Sforza-imakönyv
októberi foglalatosságokat ábrázoló lapját, amely most csaknem
hetvenmillió forintért került a British Library
tulajdonába.
 
Valódi csodának tartják a londoni British Library
munkatársai, hogy ötszáz év után rátaláltak az olasz reneszánsz egyik
leghíresebb imakönyvének elveszett oldalára. A gyönyörűen illusztrált
Sforza-imakönyvről a művészettörténészek sokáig úgy gondolták, hogy
néhány oldala örökre elveszett. A mindössze kilenc centiméter széles és
tizenhárom centiméter magas mestermunka egyes darabjait még ötszáz éve
lopták el az illusztrátor, Giovan Pietro Birago műhelyéből. Bár a
huszadik században több hiányzó illusztrációra rátaláltak, az októberi
foglalatosságokat ábrázoló oldal sorsáról egészen mostanáig semmit nem
lehetett tudni.
Pár napja azonban kiderült, hogy az oldalt
ugyanaz a New York-i gyűjtő rejtegette, aki 1981-ben már megvált az
imakönyv egy korábbi illusztrációjától. A könyvtár munkatársainak végül
sikerült meggyőzniük a férfit, és 191 ezer fontért (69 millió forintért)
megvált a mesterműtől. A könyvtár középkori kéziratainak szakértője,
Scot McKendrick szerint valószínű, hogy ezzel befejeződött az ötszáz
éves imakönyv kálváriája.
A könyvet 1490-ben rendelte meg
Milánó grófjának, Galeazzo Sforzának az özvegye, aki később Aragóniai
Izabella anyósa lett. A munkát a kor leghíresebb illusztrátorára, Giovan
Pietro Biragóra bízták, akinek stílusát leginkább Leonardo da Vinci
munkáihoz hasonlították kortársai.
Bár az ellopott oldalak
miatt a mű befejezetlen maradt, a Sforza-család nagy becsben tartotta,
majd a XVI. században Ausztriai Margithoz, Hollandia régenséhez került.
Margit 1519-ben saját udvari festőjét, Gerard Horenboutot kérte meg a
hiányzó oldalak pótlására. A kézirat 1893-ban került a British Museum
tulajdonába, 1973 óta pedig a British Library épületében tekinthetik meg
az érdeklődők, és hamarosan a hiányzó oldalt is
kiállítják.