Így jött létre hat hektáron a szocialista tábor első
rozáriuma, német és francia mintákat követve, Ormos Imre kertépítész
tervei szerint. A nagy sikerű rózsakiállítások megrendezése mellett
elsősorban rózsanemesítéssel foglalkoztak az intézetben, évente több új
fajtát sikerült előállítani. A kiállításokat rózsavásárral kötötték
össze – ki tudja, hány magyar kertben virágoznak az innen hazavitt tövek
leszármazottai. A kert az 1960-as és az 1970-es években élte fénykorát.
A hanyatlás már az 1980-as végén megkezdődött, és a rendszerváltás után
felgyorsult.

Az egykori Kertészeti Kutató Intézet
jogutódja, a Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Kht.
ma is fenntartja a kert megmaradt részét, de a rózsakiállítások rég
megszűntek. A kert nagysága már csak 2,5 hektár, mivel nagy részét
1997-ben eladták, többek között azért, mert a XXII. kerület által
kivetett helyi adót a kutatóintézet nem tudta kifizetni, és 20 millió
forintos tartozást halmozott fel. A kerület mai vezetése már anyagilag
is támogatja a kert fenntartását, hiszen a rozárium újra Budatétény
legfontosabb turistalátványossága lehetne. Idén megállapodás született a
helyi adó elengedéséről. Az évtizedes forráshiány azonban megtizedelte
az egyedülálló génbankot, ma már „csak” 1300-féle rózsa nő a kertben. A
kertvárosi ingatlanok felértékelődése miatt nagy az ingatlanspekulációs
nyomás a területen.

A közelmúltban felmerült, hogy a
Corvinus Egyetem átvenné az államtól a kert fenntartását, mivel a
kertészettudományi kar profiljába beleillik a kutatóintézet. A kht.
vezetője, Szenczi Győző szerint ez jó megoldás lenne, hiszen az
egyetemmel jelenleg is szoros szakmai kapcsolatot tartanak fenn. Bár
2006-ban kormányhatározat mondta ki, hogy a céget privatizálni kell,
pályázatot nem írtak ki. A korábbi fenntartó ÁPV Rt. utódja, a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyelőre nem foglalt állást az intézmény
jövőjéről.

A rozárium újjáélesztéséhez arra lenne
szükség, hogy lemondjanak a privatizációs szándékról, és legalább évi
néhány millió forintos állami támogatást adjanak a kert fenntartására.
Közben Márk Gergely kéthektáros törökbálinti rózsakertje is a pusztulás
szélére került, mivel a tulajdonos már nem képes a fenntartására. Az
általa nemesített törökbálinti rózsák igazi hungarikumok, olyan fajták,
amelyeknek nincs párjuk sehol a világon. A megoldást az jelentené, ha
ezeket a különleges töveket átmentenék
Budatéténybe.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium válasz nélkül hagyta Márk Gergely megkeresését, a
Budatétényi Polgári Kör viszont akciót indított a kert megmentésére.
2003 óta minden nyáron szabadtéri hangversenyt szerveznek. Ha az
elfeledett rózsakert visszakerül a budapestiek tudatába, előbb-utóbb
talán a Nemzeti Rozárium is megvalósul.