Vitatják,
hogy a miniszternek volt-e joga megsemmisíteni a
matematikaérettségit.
(Forrás: Népszabadság)

A szerda óta „megszokott módon”, póttételek alapján
írták meg a diákok tegnap az angolérettségit. Így lesz ez a további
vizsgákkal is. Tegnap enyhült az elmúlt napok fölfokozott hangulata –
szakmailag és politikailag egyaránt: az angol írásbeli vizsgákkal,
botrány nélkül folytatódott az érettségi, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
pedig leszögezte: nem merül fel Magyar Bálint oktatási miniszter
felmentésének a kérdése, mivel nem ő a felelős az érettségibotrányért.

Az 5843 emelt szinten és a 38445 középszinten vizsgázó diák
tegnap is póttételek alapján írta meg a matúrát. A pótfeladatlapokat
előző nap délután kezdték el sokszorosítani a lajosmizsei nyomdában,
majd a BM futárszolgálata szállította ki a megyei közigazgatási
hivatalokba, illetve Budapesten a Vasas Sport Clubba. Az iskolaigazgatók
reggel hat és hét óra között vehették át a tételeket.

A mai németérettségit és a
hátralévő tárgyak írásbeli vizsgáit is hasonló módon szervezik meg. Az a
több mint hétszáz diák, aki idegen nyelven érettségizik történelemből,
az eredeti szerdai időpont helyett majd csak május 21-én vizsgázik.
Feladatlapjaikat ugyanis előbb le kell fordítani idegen nyelvre. A
szerdai történelem-póttételekkel egyébként nem jártak se jobban, se
rosszabbul a diákok. Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének
alelnöke szerint mind az eredeti, mind pedig a póttételek „erősen
közepes nehézségű” feladatok elé állították a végzősöket. Az eredeti
feladatok színesebbek, a póttételek viszont kiegyensúlyozottabbak
voltak.

A rendkívüli vizsga oka az
volt, hogy a magyarérettségi egyik feladata, illetve a teljes
matematika-feladatsor már egy nappal az érettségik kezdete előtt
felkerült a világhálóra. Kedden ezért Magyar Bálint oktatási miniszter
úgy döntött, póttételek alapján íratja meg a történelemérettségit,
illetve az összes hátralévő vizsgát. Szerdán pedig megsemmisítette a
középszintű matematikaérettségi eredményeit. Az emelt szintű vizsgák
érvényesek, az a 30 ezer diák pedig, akinek a felvételijébe beleszámít a
matematikaérettségi, május 28-án, szombaton kénytelen lesz újraírni a
vizsgát – döntött a miniszter.

Koalíciós politikusok szerint az előző napi botrányok
hátterében meghúzódhat egy másik szál: a kétszintű érettségi most
bevezetett rendszere is. A helyzet bonyolult: az idén már az érettségi
eredményeiből számítják ki a felvételi pontokat, mégpedig úgy, hogy az
egyetemek szakcsoportonként határozták meg, melyik – legföljebb két –
érettségi tárgy eredményeit veszik figyelembe. E két tárgy eredményeiből
áll össze a 120 felvételi pont legföljebb 60, úgynevezett szerzett
pontja. Aki tehát reál jellegű szakra jelentkezett, és a matematika az
egyik olyan tárgy, amely a szerzett pontjai közé beszámít, kénytelen
lesz újraírni az érettségit. A másik maximum 60 pont az úgynevezett
hozott pont. Ebből legföljebb 50 a 11. és a 12. osztály öt tantárgyának
év végi osztályzataiból áll össze. A maradék legföljebb 10 pedig az
érettségi átlageredményének kétszereséből.

Akinél nem felvételi követelmény a matematikaérettségi,
dönthet úgy, hogy az év végi jegyét könyveljék el érettségi
eredményként. Az így született matematikaérettségi-jegye épp olyan lesz,
mintha botrány nélkül zajlott volna a vizsga, vagyis éppúgy beleszámít
ez a jegy is az érettségi átlageredmények duplázásával szerzett maximum
10 hozott pontba. Ha egy diáknál az idén nem számít bele a felvételibe a
matematika, de jövőre mégis olyan helyre jelentkezne, ahol a
matematikát nézik, akkor meg kell ismételnie a felvételi évében a
középszintű matematikaérettségit. A diák ugyanakkor már most is dönthet
úgy, hogy önként megismétli a vizsgát.

Vita bontakozott ki arról, hogy a miniszternek volt-e
joga megsemmisíteni a matematika-eredményeket. Kolláth György
alkotmányjogász azt mondta: nem igaz, hogy a miniszter baj esetén
bármikor intézkedhet, és nem lehet csak úgy megsemmisíteni eredményeket.
Szerinte egy kormányrendelet kezelte volna megfelelően a kérdést. A
tárca szerint viszont a közoktatási törvény alapján az oktatási
miniszter határozattal – és nem jogszabállyal – intézkedik az érettségi
vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben akkor, ha az
intézkedés nélkül országos szinten veszélybe kerülne az érettségi vizsga
jogszabályok szerinti lebonyolítása. Ez a törvényi rendelkezés
általános felhatalmazást ad bármilyen intézkedés megtételére.

Az InfoRádió értesülése szerint a
Nemzeti Nyomozó Iroda szolgálati titok megsértésével gyanúsít egy
diákot, aki a gyanú szerint részt vett a tételek terjesztésében. A
hírrádió információi szerint a diákot tegnap több társával együtt
hallgatták ki a rendőrség Aradi utcai épületében. A TV 2 Tények című
hírműsorának értesülései szerint a gyanúsított diák a budapesti Táncsics
Mihály Gimnázium tanulója.