A
Hálaadás utáni nap az Egyesült Államokban hagyományosan a Nemzeti
Örökség Napja nevet viseli, és ennek keretében idén első alkalommal
tisztelegtek az őslakosok előtt. Minderre azonban csak elméletileg
került sor, ugyanis a Kongresszus késlekedése miatt nem volt idő
bármilyen megemlékezést megszervezni. (Forrás: Múlt-kor)

Az őslakosok örökségének elismerését 2001-ben
kezdeményezték az oregoni mescalero apacsok leszármazottai, Frank Suniga
vezetésével. A cél a nemzeti nap elismertetése volt, amelyhez sikerült
megnyerni a többi indián törzset képviselő szervezetet is. A javaslat
végül a Kongresszus elé került, majd annak megünneplését a Nemzeti
Örökség napjára tették.

A határozat az őslakos
kultúra mellett kiemelte a hadseregben szolgálók érdemeit, illetve a
Hálaadás napja kapcsán az is szóba került, hogy a korábbi üldözések
ellenére Amerika mennyit köszönhet a törzseknek. A megemlékezési napot
kiharcoló szervezetek azonban nem érik be ennyivel, és kampányt
indítottak az Őslakos Amerikaiak Öröksége Napja állandóvá tételéért, és
éves megünnepléséért. Az azonban egyelőre nem biztos, hogy mindenkinek
tetszik, hogy azt november negyedik péntekén üljék meg. Az Amerikai
Indiánok Nemzeti Kongresszusának vezetője szerit ugyanis a Hálaadás
sokak számára a mai napig ellentmondásos.

A Hálaadás
napján hagyományosan arra az 1621-es lakomára emlékeznek, amikor az
angol telepesek és a wampanoag indiánok hálát adtak az adott év
terméséért. A béke azonban törékeny volt, és a formálódó Egyesült
Államok hamar szembekerült a földjét védelmezi próbáló
őslakosokkal.

A megemlékezés idén a jó szándék
ellenére is botrányba fulladt: mivel a javaslat csak az utolsó
pillanatban ment át, így nem volt idő bármilyen ünnepséget vagy
rendezvényt szervezni. Az őslakosok így magukban emlékeztek – ahogy azt
évszázadok óta teszik.