• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Az 1956-os forradalom válságba sodorta az angol kommunistákat
2006. október 24. kedd, 0:00

Alig két
hónap alatt tagságának negyedét elvesztette a Brit Kommunista Párt a
magyarországi szovjet beavatkozás után.
(Forrás:
Múlt-kor)

Alig két hónap alatt
tagságának negyedét elvesztette a Brit Kommunista Párt a magyarországi
szovjet beavatkozás után – írta a szombati The Guardian, amely szerint
1956 leverése még családi válságokat is okozott a párttagok
között.


A brit napilap két teljes
újságoldalt megtöltő, a ledöntött és krétával összefirkált
Sztálin-szobor fotójával illusztrált visszaemlékezése szerint 1956.
november 4-én a Brit Kommunista Párt végrehajtó bizottsága igen feszült
hangulatú értekezletet tartott Londonban. A brit kormány által egyébként
lehallgatott ülés kezdetén a párt új főtitkára, John Gollan
mindazonáltal dacos álláspontra helyezkedett. Kijelentette:
Magyarországon „az imperializmus próbálkozott újbóli térnyeréssel. Ha a
lázadók győznének, az a reakció győzelme lenne, Magyarország pedig
fasiszta támaszponttá válna”. Gollan szerint éppen ezért „a Vörös
Hadsereg helyesen járt el, amikor
beavatkozott”.
 
A 94 éves Max Morris, az
akkori Végrehajtó Bizottság egyetlen, még élő tagja azt mondta a brit
lapnak: az ülést többször megszakították, hogy meghallgassák a rádióban,
mi történik Budapesten. Többen rossz érzéseiknek adtak hangot, amikor
azonban szavazásra bocsátották a kommunistákat és a szocialistákat a
szovjet hadsereg magyarországi fellépésének támogatására felszólító
nyilatkozatot, csak ketten voksoltak ellene. Morris szerint a felhívást
még olyanok is megszavazták, akik előtte kritikai megjegyzéseket
tettek.


A vezetői értekezlet
helyszínétől néhány percnyire, a Trafalgar-téren ezrek tüntettek a
Szuezi-csatorna egyiptomi államosítása miatti angol-francia katonai
beavatkozás ellen, „és az elvtársak is joggal tiltakozhattak volna a
közel-keleti agresszió ellen, de el voltak foglalva a maguk
problémáival. Tudták, hogy (Anthony) Eden (akkori brit kormányfő)
válaszlépéseinek elítélése üresen kongana, amikor a Vörös Hadsereg éppen
magyar munkásokat mészárol le” – áll a The Guardian szombati
visszatekintésében.


Tovább
a cikk folytatásához

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 3.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017