Minden
napra jut egy érdekes régészeti bejelentés
(Forrás:
Népszabadság)

Az idén augusztusig
450 régészeti engedélykérelem érkezett, ez ötvennel haladja meg a
tavalyi kérelmek számát – tájékoztat a témában Wollák Katalin, a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti és műtárgy-főfelügyelője.
Elsősorban az autópályák és főutak építése köti le a régmúlt korok
emlékeit kutató szakemberek energiáját, de a hulladéklerakók,
logisztikai központok, raktárak, irodaépületek felhúzása előtt is meg
kell kutatni a terepet. Sok munkát adnak a műemléki helyreállításokhoz
kapcsolódó feladatok, illetve a városok fejlesztéseit megelőző
feltárások. Utóbbira példa Vác, ahol a főtér átformálása előtt egy
középkori templom romjait tárják fel. (A szakember szerint az előre
tervezett ásatások aránya a teljes keret alig 10-15 százaléka.) A
budapesti leletek közül kiemelkedő fontosságú a Rudas fürdő felújítása
során előkerült török kori, egyedi formájú medence. Gödön a római erőd
hitelesítő feltárása hozott érdekes eredményeket.

Tegnap kezdődött, és egy hónapig tart
az eddigi legnagyobb
magyarországi víz alatti régészeti program, a Mosoni-Dunán
található Kun-sziget római kori kikötőjének feltárása –
tájékoztatta a Népszabadságot Tóth János Attila
régész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetője. A KÖH
szakemberei 2002-ben kezdték meg a vízi leletmentést, feladatul tűzve ki
az összes magyarországi folyó és tó feltérképezését. A Balatonnál
található Örvényesen már ők tártak fel egy bronzkori települést. 2003
tavaszán a Hajógyári-sziget öblében végeztek kutatást: az ott található
Hadrianus kori helytartói palota romjai melletti, kőből és fából épült,
nagyrészt víz alá került rakpartot tárták fel. A folyami régészek Győr
belvárosi részén is végigmentek a Rába és a Mosoni-Duna körülbelül
másfél kilométeres szakaszán: tizenegy lelőhelyet találtak, amelyek
közül eddig mindössze egy volt ismert. A város területén török kori
várfal, hajóroncs, hídmaradvány rejtőzik a víz alatt. Egy másik
régészeti program a napokban vezetett eredményre: több hónapos kutatás
után kiderült, hogy a Tisza legrégebbi, középkori fahídjának
maradványaira bukkantak Szolnokon.

A
vidéki helyszínek közül a Fejér megyei Kisapostag térségében, az M8-as
autópálya nyomvonalánál négyezer éves bronzkori urnatemetőt tárnak fel, a
munka részeként eddig 85 sírt dolgoztak fel. Baracs térségében kora
vaskori települést, Adonynál és Ráckeresztúrnál kőkori és bronzkori
települést tárnak fel a szakemberek. Zala megye eddigi legnagyobb
régészeti vállalkozásában az M7-es és M70-es utak mentén, Becsehely
közelében egyedülálló leletre bukkantak: 80 centiméter magas, az
égiekhez fohászkodó emberalakot ábrázoló kultikus kerámiaedény-töredék
került elő. Az égiekhez fohászkodó, emberalakot ábrázoló maradvány az
úgynevezett Stracevo-kultúrához tartozik. Becsehely mellett az öt éve
tartó leletmentő ásatás során mintegy 300 ezer négyzetméternyi
területről 300 ezer egyedi tárgy mellett épületmaradványokat is
kiemeltek. Veszprém megyében, a dörgicsei templomrom mellett gazdag
leletanyag került elő a kutatóárkos feltárásnál: Árpád-kori és késő
középkori temetőre és falmaradványokra bukkantak. Kuriózumnak számító
leletek kerültek elő a Lesencetomajnál zajló ásatás alkalmával is, ahol
egy népvándorlás kori temető feltárása zajlik. A Krisztus utáni első
századból származó női sírt tártak fel a régészek a Nógrád megyei Kálló
határában. A sírból díszes, bronz ruhakapcsoló tűk, vasból készült és
bronzzal körbetekert karperecek, valamint üveg- és borostyángyöngyök
kerültek elő. (A kvádok időszámításunk I-IV. századában a mai Szlovákia
területének déli részén éltek, ahonnan gyakran betörtek
Pannóniába.)

Az ementáli sajthoz
hasonló budai
Vár újabb üreggel szolgált. A Bécsi kapu térnél az útjavítás
befejezésekor a szakemberek egy vélhetően a középkorból származó,
boltíves szerkezetre bukkantak. Hogy pontosan mit rejt az üreg, napokon
belül eldől.

Eredeti
cikk