Az ún.
radiokarbon-módszer pontosításával több mint kétszeresére, ötvenezer
évre tolták ki a naptári években is kifejezhető mérések határait –
számolt be róla a Science Daily nyomán az mta.hu. (Forrás:
Múlt-kor)

„Hatalmas jelentőségű
eredményről van szó, hiszen végre teljesen ki tudjuk használni a
radiokarbon-módszer adta technikai lehetőségeket. A megfelelő
kalibrációs görbe híján a műszereink hiába működtek pontosan 50 ezer
évre visszamenőleg, a huszonkétezer évnél régebbi leletekben mért
adatokat nem tudtuk naptári évekre vetíteni” – mondta az mta.hu-nak Dr.
Molnár Mihály, az MTA ATOMKI Környezetanalitikai Laboratóriumának
laborvezető-helyettese.

Az IntCal
nemzetközi munkacsoport eredményét a szakma nemzetközi lapjában, a
Radiocarbon folyóiratban közölték. Az IntCal központja a belfasti
Queen’s University-n található, de világszerte több mint húsz intézet és
kutatócsoport vett részt abban a munkában, amelynek eredménye a
tudomány számos területére lehet jelentős hatással.

Kalibrációs görbére azért van szükség, mert az ideális,
elméleti viszonyokhoz képest számos olyan körülmény fordul elő a
Földön, amit a mérési eredmények értékelésénél figyelembe kell venni. A
radiokarbon-módszer elmélete azt feltételezi, hogy a levegőben jelen
lévő és így például az élő szervezetekben megkötött szénizotópok
mennyisége a Földön állandó. Valójában ezt az értéket több tényező is
befolyásolhatja. Elsősorban a levegőben fellelhető széndioxid
mennyiségének változásai tehetik a mérést pontatlanná. Emellett a
naptevékenységek is kisebb ingadozásokat okozhatnak az izotópok
keletkezését előidéző kozmikus sugárzás erősségében.

Mivel ezeket a hatásokat évezredekre visszamenően
szinte képtelenség kiszámolni, a mérésekben meghatározott úgynevezett
konvencionális radiokarbon kort egy kalibrációs görbe segítségével kell
korrigálni. Ennek megállapításához azonban pusztán empirikus módszereket
használtak: a fák évgyűrűi alapján igazították a mérések értékeit a
valós évszámokhoz.

Dr. Molnár
Mihálytól szerint már a 70’es évek óta folynak azok az aprólékos
mérések, amelyekkel a különböző, nagy pontosságú lerakódásokat mutató
leleteken keresztül pontosítják a radiokarbon kormeghatározás
eredményeit. A görbe határait először tizenkétezer évre tolták ki
kizárólag a fák évgyűrűinek vizsgálatával, majd később korallokon
végzett vizsgálatokkal jutottak el a 2004-es, huszonkétezer éves
határig. Az IntCal kutatói szerint az új görbe nem csak a mérés határait
tolta ki, hanem jelentős mértékben javított a dátumozások pontosságán
is.

A radiokarbonos kormeghatározás
fejlődése számos tudományág vizsgálataiban hozhat áttörést. A régészek
mellett a geológusok is profitálhatnak az új, pontosabb mérésekből, de
nem kérdés, hogy az átfogóbb kutatási területeknek, így a
klímakutatásnak is nagy lökést adhat az új kalibrációs
görbe.

A
teljes cikk az MTA oldalán

A
kutatási beszámoló a Science Daily
tudósításában