A magyar- és a töriérettségi, de az informatikai és a természettudományos tárgyak vizsgái is átalakulnak 2024-től – az új Nat alapján indult évfolyamok már az új szabályok alapján érettségiznek majd. Több szakmai szervezet élesen bírálta a tervezett változtatásokat, az Oktatási Hivatal oldalán most véleményezni lehet a részletes vizsgakövetelményeket.

Az online kérdőív kitöltésével bárki – szakmai szervezet és magánszemély – megoszthatja az Emberi Erőforrások Minisztériumával észrevételeit a 2024-től bevezetésre kerülő érettségi új, részletes vizsgakövetelményeiről.  

– ez a felhívást olvashatják el azok, akik megnyitják az Oktatási Hivatal oldalát. 2024-től ugyanis több tárgyból változnak az érettségi szabályai – magyarból és történelemből több lehet a lexikai tudást mérő feladat, a természettudományos tárgyakból vizsgázók saját projektmunkát is bemutathatnak az érettségin, az informatikát felváltó digitális kultúrából vizsgázók számára a portfólió összeállítása kötelező lesz. 

A véleményezésre április 14-én éjfélig van lehetőség, arra azonban külön felhívja a figyelmet a hivatal, hogy a vizsgakövetelményekre vagy a vizsgatárgyak körére vonatkozó általános észrevételeket, javaslatokat nem tudnak figyelembe venni, csak az egyes vizsgatárgyak részletes követelményeire vonatkozó konkrét, tartalmi észrevételeket várnak. 

Miért változik az érettségi?

Azért, mert 2020-tól felmenő rendszerben bevezették a módosított Nemzeti alaptantervet (Nat). Az 1., az 5. és a 9. évfolyamon már ezt a tanévet is az átdolgozott tanterv alapján kezdték meg, vagyis a mostani kilencedikesek lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd. A 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra.

Bár korábban nem kérték, kaptak észrevételeket 

A Magyartanárok Egyesületének (ME) nem küldte el a tárca a tervezetet, azt a szervezet csak „nem hivatalos úton” ismerhette meg. Szerintük a tervek „a NAT rombolását véglegesítik”, az érettségi követelmények „még kérlelhetetlenebbül befolyásolják a szaktanári munkát, mint a tantervek”. 

A magyarérettségi ugyanis tényleg megváltozik majd 2024-től. A mostani szabályok szerint a középszintű feladatsor első része egy szövegértési feladatsorból és egy szövegalkotási feladatból áll. Utóbbi ad némi választási lehetőséget a diákoknak, ők dönthetik el ugyanis, hogy egy megadott témáról írnak érvelő szöveget, vagy pedig egy gyakorlati szöveget alkotnak (volt olyan év, amikor a műfaj a kérvény volt, máskor hivatalos levél – vagyis csupa olyan műfaj, amelynek az ismerete később is jól jön majd). Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell egyet választani: a diákok vagy egy mű/műrészletről írnak problémaközpontú, értelmező esszét, vagy két műről készítenek a megadott szempontok alapján összehasonlító értelmezést. Az idei vizsgák részletes leírását és követelményeit, feladatsorait és pontozási szabályait itt olvashatjátok el. 

2024-től átalakul a feladatsor szerkezete, nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Az első feladatsorból kihúzzák az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani. “A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet” – olvasható az ME állásfoglalásában. 

A töriérettségi is változik

Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy az új, 2024-től érvényes érettségi szabályozásról, annak tartalmi tényezőiről sem történik valamennyi szakmai szervezet véleményét kikérő érdemi egyeztetés 

 – ezt már a Történelemtanárok Egylete (TTE) írta korábbi közleményében. A történelemérettségi is változik ugyanis, bár ott nem a feladatsor szerkezetét, hanem a témaköröket szabták át. A szervezet szerint több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra. Van olyan témakör, amelybe plusz 142 lexikai elem került. 

Szerintük az emelt szintű új elvárások nemcsak a 12. évfolyamon emelt szinten vizsgázók számára jelentenek plusz követelményt, hanem befolyásolják a középiskolai tanítás-tanulás egészét is, hiszen a diákok nem a középiskola elején döntik el, milyen szinten érettségiznek, a vizsgán pedig olyat is számon kérnek, ami a kerettantervben nem szerepel. Ezt különösen aggályosnak tartják. 

Kifogásolják a politikatörténeti témák arányának növelését, ez szerintük ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését. Az is kérdéses – írják a közleményükben -, hogy a jelentős többletadatot mikor és hogyan fogják megtanulni a diákok a kerettantervi órakeretben. 

Van, amiből kötelező lesz a portfólió

A természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is más lesz – a tervek szerint a diákok az eddigi gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunkát is választhatnak, amelyet az egyetemi diplomamunkához hasonlóan meg kell majd védeniük. A változás a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát is érinti, sőt – bár ez már nem természettudományos tárgy – az informatikát is. Pontosabban a digitális kultúrát (ez a tárgy váltotta fel az informatikát), az érettségizőknek ebből ugyanis kötelező lesz összeállítaniuk egy projektmunkát, portfóliót.

Forrás