Átadták a
világörökséghez tartozó pécsi ókeresztény műemlékegyüttest összefogó és
mintegy másfél milliárd forintból kialakított Cella Septichora Látogató
Központot a baranyai megyeszékhelyen pénteken.
(Forrás:
MTI)

A központ megtervezése,
régészeti feltárása és megépítése azt az egészséges, kreatív szemléletet
tükrözi, amely egy egységként kezeli a múltat, a jelent és a jövőt –
mondta az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, amikor
az épület kulcsát átadta Ujvári Jenőnek, a pécsi világörökségi
helyszíneket menedzselő Örökség Ház vezetőjének.

Schneider Márta magyarázata szerint a minden
szempontból kuriózumnak számító építmény úgy gyúrja egymásba a római kor
1600 éves építészeti csodáit és a harmadik évezred digitális
vívmányait, hogy közben a régit és az újat is tiszteletben tartja. Erdő
Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek arról szólt, hogy az
ókeresztény emlékhelyek megtekintésekor nemcsak a nagyszerű régészeti,
tervezői és építői munkát csodálhatjuk meg, tiszteletünket is
kifejezhetjük a múlt iránt. Ez a múlt pedig azt üzeni: az élet nem
csupán gazdaságból, anyagi értékekből áll, hanem annál többől. Az egyes
ember és az emberiség életének van értelme, a világmindenségben célja,
nem véletlenül létezik, és ez az, amely nekünk a jövő számára ígéretet,
reményt ad, bármilyen körülmények között – mondta.

Juliusz Janusz apostoli nuncius azt hangsúlyozta, hogy
az ókeresztény emlékek a város gyökereit jelentik, színvonalas
bemutatásukkal Pécs méltóképpen képviseli Magyarországot az Európa
kulturális fővárosa programban.

A
Cella Septichora Látogató Központ kialakítása az Európa Terv Regionális
Operatív Program (ROP) keretében 2004-ben elnyert támogatásnak
köszönhetően valósulhatott meg. A cél az volt, hogy a IV-VI. századi
kápolnákat, temetőket, sírkamrákat a lehető leglátványosabban
mutathassák be az érdeklődőknek. A munkálatok során látogathatóvá tették
az összes, eddig feltárt ókeresztény, továbbá római kori emléket. A
könnyebb bemutathatóság érdekében feltárták és üvegmennyezettel
borították a Cella Septichorát, azaz a hétkaréjos keresztelő kápolnát, a
sírkamrák közötti átjárhatóságot pedig föld alatti utakkal
biztosították.

A szakemberek
emellett parkosítottak, díszburkolattal látták el az emlékhelyekhez
vezető Sétatér utcáit, rekonstruálták a várfalat és a várfalsétányt is. A
Cella Septichorában kiállításokat rendeznek be, és egy tizenkét
négyzetméteres plazmatévén filmvetítésekkel ismertetik meg a vendégeket a
sírkamrák történetével, feltárásuk menetével. A helyszíneken
érintőképernyős számítógépek segítik a látogatók eligazodását,
művészettörténeti és vallási ismereteik elmélyítését.

Az ókeresztény emlékek vonzerejének növelését célzó
fejlesztés Pécs történetének legnagyobb régészeti vállalkozását foglalta
magában. Az ókeresztény sírhelyek feltárása 1782-ben kezdődött, és
nagyobb megszakításokkal a közelmúltban ért véget. A beruházás keretében
a hétkaréjos kápolna mellett még két új sírkamrát és ötvennégy római
sírt is feltártak. A régészek találtak négy újabb sírkamrát, felfedezték
a középkori palota maradványait és talajradarral feltérképezték a késő
román kori püspöki káptalan föld alatti romjait.

Régészek már az 1930-as években tervezték, hogy a
feltárt értékeket egy 150 ezer pengős beruházást követően átfogóan
tárják a látogatók elé, ez az elképzelés azonban a második világháború
miatt akkor még nem valósulhatott meg. Pécs hét évvel ezelőtt, hatodik
magyarországi helyszínként került fel a Világörökség-listára. Korábban
Pannonhalma, a Hortobágy, Hollókő, az Aggteleki karszt, valamint a budai
Vár és a Duna-part kapta meg a nemzetközi rangot, amely számottevően
növelte e természeti, kulturális értékek idegenforgalmi vonzerejét. A
diplomát Pécsnek ítélő Világörökség Bizottság úgy értékelte, hogy a IV.
századi ókeresztény kápolnák, a temető, s annak festett sírkamrái
kivételes és egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi
folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom IV.
századi hanyatlásától a Frank Birodalom VII. századi hódításáig terjedő
időszakot.