A sorozat elvileg edukációs céllal készült. Megnéztük, mennyire van összhangban azzal, amit ma tanítanak a történelemórákon.

December végén mutatta be a Duna TV az Aranybullát. A hatrészes sorozat körülbelül egymilliárd forintból készült, apropója pedig a nevezetes törvénycsomag kiadásának 800. évfordulója volt. Az alkotók – köztük az egyik producer, Rákay Philip – a sorozatból egy egész estés filmet is terveznek áprilisra.

Több alkalommal is elhangzott, hogy az Aranybulla edukációs szándékkal készült.

• A fiatal II. Andrást játszó Veréb Tamás még óvatosan azt mondta, reméli, “hogy az iskolás korosztályt is képes megszólítani a film, mert érthetően, élményszerűen tálalja a magyar történelem és a középkori Európa fontos eseményeit.”
• A Duna TV viszont már így ajánlotta: “Az első visszajelzések alapján az edukációs szándékkal készült sorozat egyik legnagyobb erényének az eredeti történetszemléletét tartják.”
• És ezzel a felütéssel készült róla műsor a Politikai Hobbista Youtube-csatornán: “Csináltak egy edukációs célú, de szórakoztatónak szánt mini-sorozatot II. András királyunk életéről, és az Aranybulláról, a kontinentális Európa első alkotmányáról.”
• A műsor 15. percénél pedig maga Rákay Philip fogalmaz úgy: “Lehet azon vitatkozni, hogy miért 25 perces, még egyszer mondom, azért, mert elsősorban edukációs céllal arra készült, hogy elküldjük az iskolákba, és a történelemtanárok egy törióra felén levetítenek egy részt, hozzáteszik a magukét, satöbbi, satöbbi.”
• Rákay a Facebookon egy kommentelőnek úgy definiálta a sorozatot:

Forrás: Rákay Philip/Facebook

A sorozatot számos kritika érte (például itt, itt, itt, itt és itt), többek közt a benne látható következetlenségek és történelmi pontatlanságok miatt.

Mi az “edukációs cél” szempontjából vizsgáltuk a filmet: 

• Megnéztük, hogy az iskolákban a hivatalos tanmenet szerint mennyit tanulnak erről a korról a diákok; 
• Mennyit kell tudniuk róla az érettségin; 
• És összevetettük a tankönyvekben olvasható információkat azzal, amit a sorozatban láthatunk a témáról.

Miről van szó?

Az Aranybulla a magyar jogtörténelem egyik mérföldkövének számít, és II. András Árpád-házi király nevéhez fűződik. Kiadásának 800. évfordulója alkalmából az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézete többrészes cikksorozatot közölt, amely átfogó képet ad a korszak eseményeiről és azok hátteréről.

II. András – trónviszályokat követően – 1205. május 29-én koronáztatta magát királlyá. Magyarországra hívatta feleségét, Merániai Gertrúdiszt és annak rokonait is, akiknek számos birtokot és privilégiumot adományozott. Mivel András előszeretettel élt a birtokadományozás eszközével, hogy híveket toborozzon magának, hamarosan eladósodott. A nemesség a kezdetektől ellenérzésekkel figyelte a merániai rokonság kiváltságos helyzetét, és más politikai feszültségek (például újfajta adók kivetése) is fokozták a királlyal szembeni ellenállásukat. A lázadók 1213-ban meggyilkolták Gertrúdiszt.

Mindeközben András expanzív külpolitikája is hatalmas anyagi terheket rótt a kincstárra, hadjáratai azonban csak részsikereket értek el. 1215-ben András – apja ígéretének teljesítéseképp – III. Ince pápa hívására keresztes hadjáratba vonult, ami tovább rontott az uralkodó anyagi helyzetén.

A hadjáratból hazatérő András azzal szembesült, hogy nagybirtokosan saját érdekeiket szem előtt tartva fosztogatták a országot. A királyt végül saját nemessége arra kényszerítette, hogy 1222-ben kiadja az Aranybullát, amelyben többek közt korlátozták a királyi hatalmat is (véget vetve például a korlátlan birtokadományozási és pénzrontási gyakorlatnak). András kilenc évvel később egyházi nyomásra is kénytelen volt belenyúlni az Aranybulla szövegébe, amely a következő évszázadokban is több módosítások ment keresztül. Andrást 1235-ben bekövetkezett halála után fia, IV. Béla követte a trónon, aki már életében is ellenezte András politikáját, majd uralkodása kezdetén látványosan igyekezett szakítani azzal.
 

Mit kell mindebből tudni a diákoknak?

A témával két alkalommal találkoznak a dikákok tanórákon: egyszer az általános iskola 5. osztályában, egyszer pedig a 9. évfolyamon.

A sorozat epizódjai körülbelül 25 percesek, így a hat részt nagyjából két és fél óra alatt lehet megnézni. Ennyi ideje egy pedagógusnak sincs, hogy II. Andrással és az Aranybullával foglalkozzon.

5. évfolyamon az Oktatási Hivatal a tankönyvhöz két tanmenetet is közzétett (itt található az A variáció, itt pedig a B). Előbbiben mindössze 3 tanóra (tehát összesen valamivel több mint 2 óra óra) áll rendelkezésre a teljes “Árpád-házi királyportrék” témakörre, amibe beletartozik I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla, IV. Béla – és II. András is, az Aranybullával együtt.

A B tanmenetben 6 tanóra alatt kell a korszak legfőbb tudnivalóival megismertetni a diákokat. A tanmenetekben egyébként II. András egyáltalán nem tűnik kiemelt személynek, a hangsúly inkább az Aranybullán van mindkét esetben.

A kilencedik évfolyamon is két tanmenet áll a pedagógusok rendelkezésére. Az elsőben kétszer 45 perc jut II. Andrásra, IV. Bélára és Szent Margitra, a másodikban három tanóra alatt kell megismerkedni a korszakkal (I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla, Szent Margit).

És hogy mindebből mennyit kell tudniuk a diákoknak az érettségire?

Forrás: Oktatási Hivatal

Ahogy az az Oktatási Hivatal tájékoztatójából kiderül,

jelenleg II. András, illetve az Aranybulla középszinten nem, csak emelt szinten kerülhet szóba az érettségin.

Ez azonban 2024 május-júniusi vizsgaidőszaktól változik majd: ekkortól középszinten kell tudni válaszolni arra a kérdésre, melyek az “Aranybulla legfontosabb elemei”.

Érdemes még megemlíteni, hogy a sorozat szakértői közt találkozunk annak a Dr. Szabados Györgynek a nevével, aki mind az ötödikes, mind a kilencedikes tankönyv tudományos szakértőjeként fel van tüntetve.

A sorozatban megszólaló szakértők (Dr. Major Balázs, Szőcs Tibor, Dr. Romhány Beatrix, Dr. Veszprémy László, Dr. Horváth Attila és Dr. Teiszler Éva) egyébként mind szakmájuk elismert tudósai, Romhányi Beatrix például mind az Magyar Tudományos Művek Tára, mind a Scientometrics adatbázisa alapján kiemelkedő tudású kutató.

Tananyag vs. sorozat

Megnéztük azt is, hogy a sorozat tartalma mennyiben van összhangban azokkal az információkkal, amelyek jelenleg használatban lévő tankönyvekben szerepelnek. A sorozat tartalmát azonban azért nehéz vizsgálni, mert a sorozat egyszerre három szintet mutat egyszerre:

• a színészek által eljátszott történet, 
• az alatta elhangzó narráció,
• és a történészek ehhez kapcsolódó kommentárjait.

Több esetben a sorozatnak ez a három szintje sincs egymással összhangban.

De nézzük a konkrét példákat.

5. osztályban tehát nem sok szó esik II. Andrásról és az Aranybulláról, a tankönyvben mindössze ennyi szerepel:

Forrás: Történelem tankönyv 5. osztályosoknak

A szűkszavú ismertető néhány pontján azonban még így is más képet fest az eseményekről, mint amit a sorozatban láthatunk. Ezeket vettük sorra.

„Gyakran háborúzott, sőt keresztes hadjáratokat is vezetett a Szentföldre. A hadjáratok csak átmeneti sikereket hoztak, és rengeteg kiadással jártak.”

Míg a keresztes hadjáratokról csak ezt a két mondatot tartalmazza a tankönyv, a sorozat többször is megemlíti, sőt egy egész epizódot is szentel a hadjáratoknak.

Ezeket a sorozat nem „átmeneti sikerként” értékeli, sokkal inkább ezek nagyszerűségét hangsúlyozzák, András kiemelkedő katonai készségeit, és azt, hogy visszavonulás közben kiválóan építette diplomáciai kapcsolatait.

Emellett megemlítik azt is, hogy mindezt “hatalmas anyagi áldozatok árán” sikerült csak véghezvinnie (4. rész, 6. perc környéke), és hogy András a velenceieknek kénytelen volt átadni Zárát, hogy átkelhessenek a tengeren.

A hadjáratról szóló epizódban Dr. Veszprémy László történész úgy fogalmaz (15:30-tól): 

„A magyar keresztes sereg szentföldi tevékenységének legfényesebb eseménye a tábor-hegyi ostromhoz kapcsolódik.”

Csakhogy mindezek mellett az epizódban nem látjuk magát az ostromot, de a narrációból megtudjuk, hogy nem volt sikeres, ugyanis “az utolsó pillanatban, amikor a védők már majdnem megadták magukat, a keresztesek visszavonulót fújtak. Nem tudták ugyanis, hogy fogytán a várvédők ereje, és egy rövid ostrommal könnyedén bevehették volna az erődöt”. Az ezután következő szakértői kommentár pedig ismét máshogy árnyalja a képet: Veszprémy szerint az ostromnak „nagy jelentőséget tulajdoníthatunk”, ugyanis később visszavonultak innen a muzulmánok is, és ezt „jó okkal hozzuk kapcsolatba a keresztes ostrom megtörténtével”.

A sorozat különböző szintjei más esetekben is ellentmondanak egymásnak. Míg a színészek heroikus küzdelmet folytatnak (bár helyenként a többezres sereg helyett mindössze tucatnyi katonát láthatunk), a narráció pedig dicsőséges és fényes hadjáratot ír körül, a történészi kommentárokból azért kiderül, hogy valójában sok katonai eredményt András a hadjárat alatt nem tudhatott magáénak. Nem véletlen, hogy a történészek is azt hangsúlyozzák: igazi teljesítmény az volt, hogy a hadjárat után rossz időben (nem volt hajózási szezon, szárazföldön kellett menni) visszaforduló András nagyobb gond nélkül hazavezette seregét – és remek diplomáciai alkukat kötött ennek fejében.

„Végül egy nemesi mozgalom lépett fel II. András politikájával szemben. Ezért 1222-ben a király kibocsátotta az Aranybullát, amely egyrészt korlátozta a hatalmát, másrészt a későbbi nemesi jogokat és kötelezettségeket is írásba adta.”

Az Aranybulla kiadásának körülményeiről pedig így számol be a tankönyv. A sorozatban mégis úgy ábrázolják ezt az eseménysort, mintha András az átélt megpróbáltatások miatt egymaga jutott volna arra a következtetésre, hogy meg kell alkotnia a törvénycsomagot.

“Andrásnak hihetetlenül jó ötletei vannak, tényleg egy zseni” – mondja a 6. rész elején F. Romhányi Beatrix történész az Aranybulla létrejöttének körülményeiről. “Zseniális, ma azt mondanánk róla, hogy mesterterv” – teszi hozzá Teiszler Éva, aki szintén szakértőként kommentálja végig a sorozatot.

A narráció pedig nem sokkal később megemlíti, hogy az Aranybulla jelentősége az angol Magna Charta Libertatuméhoz hasonlítható. “De míg az angol királyt a lázongó nemesség kényszerítette a hatalom megosztására, addig Magyarországon a király ajánlott szövetséget az ország érdekében.” Ami épp az ellenkezője annak, amit a tankönyvből megtudhatunk.

A 9. évfolyamon használatos tankönyv még ennél is ellentmondásosabb képet fest Andrásról, illetve a korszakról. A tankönyvben ugyanis részletesen olvashatunk arról, mi vezetett a nagybirtokosok lázadásához: a mértéktelen birtokadományozásokról, a pénzügyi nehézségekről, a király korabeli negatív megítélésének okairól, és mindezek összefüggéseiről.

Forrás: Történelem tankönyv 9. osztályosoknak

“Az adományozásból kimaradt elégedetlen bárók a szerviensek és a várjobbágyok tömegeire támaszkodva 1222-ben a székesfehérvári ‘törvénylátó napon’ az érdekeiket biztosító oklevél (bulla) kiadására kényszerítették a királyt. Ezt aranypecsétjéről Aranybullának nevezték.”

Az összefüggések taglalása után a tankönyvből ez derül ki az Aranybulla keletkezésének körülményeiről. Mindebből azonban a sorozatban nem sokat tudunk meg, legfeljebb annyit, hogy a bárók elégedetlenek voltak Gertrúd rokonságának kistafírozásával, miközben maguk is fosztogattak az országban, András élt a pénzrontás eszközével (bár arról a sorozat hallgat, hogy milyen anyagi helyzetben volt a király, illetve az ország), az Aranybulla kiadása pedig egyedül az ő ötlete volt, hogy megregulázza az elégedetlenkedőket.

„Az elégedetlenek a Pilis hegységben meggyilkolták a királynét (Bánk nádor, 1213). A királyi hatalom gyengeségét jelzi, hogy a király csak néhány összeesküvőt büntetett meg.”

Ugyanígy szűkszavú a tankönyv Gertrúd meggyilkolásával, és annak utóéletével kapcsolatban. A sorozatban mégis azt halljuk a 3. rész 20. perce környékén:

“András a lázadók vezérét, Péter ispánt megbüntetve példát statuált. És bár legbelül marja a bosszú, nem borítja fel a hatalmi egyensúlyt.”

Az ezt követő narráció is azt sugallja, hogy András tudatosan nem torolta meg felesége halálát keményebben, a bárók ezt tévesen értelmezték úgy, hogy a király gyenge kézzel irányítja az országot.

“A lázadó urakat felbátorítja a király puha reakciója. Úgy érzik, az uralkodó meggyengült, s ezért eljött az idő, hogy a saját javukra fordítsák az eseményeket” – hangzik el az epizódban.

Hogy csak a 3. részben, ami főként Gertrúd hatalmi törekvéseivel, családi kapcsolataival és meggyilkolásának körülményeivel foglalkozik, mennyi pontatlanság és csúsztatás található, azt remekül összegezte nyilvános Facebook-posztjában Szalay Balázs középiskolai történelemtanár, rámutatva többek közt arra is, mennyire bizonytalan az utókor a tekintetben, valójában ki/kik gyilkolták meg a királynét.

Szalay egyébként már az első és a második részt is hasonló alapossággal elemezte.

Összességében tehát mind az ötödikesek, mint a kilencedikesek egy jóval szikárabb összefoglalót kapnak II. András uralkodásának idejéről, miközben a sorozat minden egyes epizódjának elején azt olvashatjuk:

“II. András király a korát jóval megelőző reformgondolkodó, valódi keresztényi értékeket képviselő uralkodó volt. Olyan folyamatokat indított el, amelyek 800 esztendeje hatással annak Magyarország történetére.”

És míg a sorozat hat része arra fókuszál, hogy valóban nagy királynak mutassa be II. Andrást, a történelemkönyvekből nem ez a kép rajzolódik ki, hanem egy olyan uralkodó profilja, aki sem igazán nagy katonai eredményeket nem ért el, sem országa sorsát nem tudta erős kézzel irányítani, sőt, saját nemessége szorította rá arra, hogy hatalmát korlátozó törvénycsomagot adjon ki. Az Aranybulla jelentőségét nem kérdőjelezi meg egyik tankönyv sem, ám annak keletkezéstörténete egészen más színezetet kap az oktatási anyagokban.

Kiknek szól?

Levélben kerestük Rákay Philipet, a sorozat egyik producerét is, akitől azt szerettük volna megtudni, hogy amennyiben valóban edukációs szándékkal készült a sorozat, akkor milyen korosztálynak készült, és tervezik-e, hogy ennek a megcélzott korosztálynak eljuttatják valamilyen formában a sorozatot (ami jelenleg egyébként csak a Videán érhető el, a közmédia műsorait közzétevő Médiaklikk már levette az oldaláról).

Azt is szerettük volna megtudni, hogy a sorozatban megjelenített történelmi események kapcsán konzultáltak-e olyan szakértőkkel, pedagógusokkal, akik az adott korosztály oktatásával foglalkoznak, és arra is kíváncsiak voltunk, a sorozatot ért kritikák hatására tervezik-e, hogy az áprilisra elkészülő egész estés filmváltozatban korrigálják a vonatkozó részeket. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ, amennyiben megérkezik, a cikket frissítjük.

A cikket Diószegi-Horváth Nóra írta.

Forrás