Míg a Nobel-díjas Kertész Imre kimaradt, addig Wass Albert a legalaposabban tárgyalt szerzők közé került az új Nemzeti alaptantervben, amely a deportálásokat a kommunizmushoz köti.

Péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben az új Nemzeti alaptanterv (NAT), amelyet idén szeptemberben már több évfolyamon is bevezetnek. A történelem- és a magyartanárok számos kifogást emeltek az új NAT-ban foglaltakkal kapcsolatban. A Népszavának nyilatkozó szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a hvg.hu-n megjelent írásában például arra hívja fel a figyelmet, hogy olyan szerzők, mint Wass Albert vagy Nyirő József, akik eddig csak  választhatóként szerepeltek az irodalmi listán, most a kötelező olvasmányok közé kerültek. Ugyanakkor nem lesz kötelező, sőt választhatóan kötelező sem Kertész Imre Sorstalanság című regénye. 

Míg Wass Albert a legalaposabban tárgyalt és tanult szerzők közé került, addig Radnóti Miklós munkásságát leminősítették portréból az úgynevezett „metszet” kategóriába. Az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas szerző nevét pedig meg sem említi a NAT.

Arató szerint „a tanterv megformálásában, preferenciáiban világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete. Jól érvényesül a két világháború közötti irodalomról alkotott kánonkoncepciója, mely a nyugatos írók mellé kívánja emelni az erdélyi (transzilvanista) és a »nemzeti konzervatív«, illetve a Trianonnal foglalkozó irodalmat.”

A új NAT hazafiasításán dolgozó Takaró Mihály részvétele ellen többek között a Mazsihisz és a Raoul Wallenberg Egyesület is tiltakozott. Takaró ugyanis korábban megkérdőjelezte Kertész Imre magyarságát, a Nyugatot „kis példányszámú zsidó lapocskának” hívta, Spiró Györgyöt pedig nehezére esett embernek nevezni.

Az új NAT-nak azonban nem csak az irodalomra vonatkozó részét találták problémásnak a szakemberek. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy „a holokauszt előzményinek kapcsán nem nevesíti a deportálások fogalmát – ugyanakkor a Szovjetunió és az 1950-es évek tárgyalásánál deportálásoknak nevezi az emberek Gulagra szállítását”. Így a NAT a deportálás fogalmát a kommunista típusú rendszerekhez köti.

Forrás