Mindössze kettő tankönyv közül választhatnak ezentúl évfolyamonként és tantárgyanként a pedagógusok, döntésükkel pedig a fenntartónak is egyet kell értenie: Hoffmann Rózsa szerint így érhető el, hogy az ország minden diákja ugyanolyan magas színvonalú oktatásban részesüljön. (Varga Dóra / nol.hu)

A köznevelési államtitkár – négy hónappal a tankönyv-előállítás államosítását cáfoló nyilatkozata után – ezzel indokolta a tankönyvellátás állami kézbe vételéről szóló, vasárnap benyújtott és tegnap már sürgősséggel meg is szavazott törvényjavaslat szükségességét. (Az ellenzéki frakciók mellett két fideszes politikus, az oktatási bizottságot vezető Pokorni Zoltán és Bencsik János is nemmel szavazott.)

A törvény értelmében 2014. január 1-jétől megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, helyette „az állam teljes körű felelősségére épülő” rendszert vezetnek be. A tankönyvek fejlesztéséért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, a kötetek megrendelése, beszerzése és az iskolákba történő eljuttatása a Könyvtárellátó (Kello) feladata lesz. A törvény indoklása számtalanszor említi negatív kontextusban a tankönyvellátás eddigi piaci viszonyait és szereplőit, amelyek „kiadói marketingmechanizmusok széles tárházával” befolyásolják az iskolák tankönyvválasztását, minél magasabb profit megszerzésére törekszenek, és amelyek „funkciózavarai ellátási nehézségeket okozhatnak”.

Az idei tankönyvellátásban valóban jelentős fennakadások voltak, ám ezt nem a piaci viszonyok okozták, hanem az, hogy az idei tanévtől államosították a tankönyvterjesztést, és az összes tankönyvet a Kellónak kellett (volna) kiszállítania az iskolákba. Az iskolák jelentős részében októberre sem érkeztek meg a tankönyvek, több száz diák tankönyvcsomagja a mai napig hiányos. Ilyen késedelemre korábban nem volt példa.

Egy évi 16 milliárd forint forgalmú, biztos piacról van szó, hiszen a tankönyvekre a diákoknak minden évben szükségük van. Jelenleg mintegy 50 kiadónak van rendelhető tankönyve, a tankönyvjegyzéken több mint ötezer kötet szerepel. A kiadókat érzékenyen érinti az új törvény, Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke szerint többen akár perre is mehetnek. A tankönyvek fejlesztésére és az akkreditációs eljárásokra ugyanis milliókat költöttek, és még a napokban is kaptak öt évre szóló engedélyt, de a törvény alapján úgy tűnik, a jövőben ezek a könyvek nem lesznek rendelhetők. A kiadók többsége hosszú távon valószínűleg lehúzhatja a rolót. A törvény megszünteti a TVOT-t is.

– A kiadók érdekeltek voltak kiadványaik fejlesztésében: minél jobb és olcsóbb volt egy tankönyv, annál inkább azt rendelték a pedagógusok – mutatott rá Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

– A kör most bezárul: az államosított iskoláknak előírt egyetlen központi tanterv mellé bevezetik az egyentankönyvet is, amelyet az állam fejleszt, ad ki és forgalmaz – fogalmazott. Úgy vélte: a választék szűkítése súlyosan csorbítja a pedagógusok módszertani szabadságát, a szakfelügyelők pedig ezentúl azt ellenőrzik majd, az állam által előírtakat hűen adják-e le a pedagógusok. Szerinte ámítás, hogy az egyentankönyvekkel megszűnik a gyerekek közötti különbség. – Nem attól lesz esélyegyenlőség, hogy október 26-án minden ötödik osztályos a János vitéz ugyanazon sorait tanulja. A gyerekek nem egyformák, nem lehet őket ugyanúgy oktatni. Csupán az első osztályosok olvasástanítására ötféle módszer létezik – említett egy példát, leszögezve: a széles tankönyvválaszték eddig épp arra adott lehetőséget a pedagógusoknak, hogy az adott osztály számára legmegfelelőbb tankönyveket választhassák ki.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a cél a kerettantervben kitüntetett értékrendként megjelenített hazafiság, nemzeti öntudat és áldozatvállalás erőteljesebb megjelenítése, ez pedig tovább csökkenti a pedagógusok már így is igen szűk mozgásterét. – Ez az eddigi szellemi értékek kidobását is jelenti, a pedagógiát pedig puszta betanítási tevékenységgé degradálja –fogalmazott. Hangsúlyozta: tévedés azt hinni, hogy ezzel átnevelhetőek lesznek a diákok, hiszen értékrendjük alakulásában elsősorban a család, a kortárs csoportok, a média és csak sokadikként az iskola a meghatározó. Az ugyanakkor szerinte egyáltalán nem mindegy, hogy a diákok az iskolában hasznos tudásra tesznek-e szert, vagy az iskolai évek az elpazarolt lehetőségek időszakává válnak.