A 108
ezer jelentkező több mint 400 ezer jelentkezést adott be. Idén is nagy
lesz a túljelentkezés a művészeti szakokon, viszont az eddiginél többen
kerülhetnek be műszaki vagy természettudományos képzésbe.
(Forrás:
FigyelőNET)

Bár idén kevesebben
jelentkeztek a felsőoktatásba, a jelentkezések száma öt százalékkal
növekedett 2006-hoz képest. A több mint 400 ezer jelentkezés annak is
köszönhető, hogy megváltozott a felvételi eljárási rend. Míg eddig
minden jelentkezésért külön kellett fizetni, idén a kilencezer forintos
alapdíjban három szakot jelölhetett meg egy-egy jelentkező. Így az idén
körülbelül 108 ezer jelentkező több szakot, átlagosan négyet jelölt meg a
jelentkezési lapon. Összehasonlításul: 2005-ben 150 ezren jelentkeztek,
tavaly pedig a 131 ezer jelentkező átlagosan 2,9 helyre adta be a
lapját.

A két határidőig – február
15-ig és március 15-ig – beérkezett jelentkezési lapokat az Országos
Felsőoktatási Információs Központ rögzítette. Hamarosan minden
jelentkezőt írásban is értesítenek arról, hogy a jelentkezését
regisztrálták, ha pedig a dokumentumok hiányosak, azok pótlására kérik
fel őket. A jelentkezések többsége továbbra is postán érkezik, de
folyamatosan nő az elektronikus jelentkezések száma is. Ezeket azonban a
beérkezés után még hitelesíteni kell, amelynek a határideje március 31.
volt. Így mostanra születtek meg a végleges adatok: az OFIK-hoz a két
felvételi időszakban 108 132 jelentkező adta be
papírjait.

A felsőoktatási
intézmények az alapképzések és az egységes, osztatlan képzések mellett
2007-ben már mintegy 20 mesterszakot is meghirdettek – agrár-,
bölcsészettudományi, informatikai, műszaki, nemzetvédelmi és katonai
területen. Ezekre összesen mintegy ezer jelentkezés érkezett. Azokon a
képzési területeken, ahol nincs mesterképzés, egyetemi szintű kiegészítő
képzést hirdettek a felsőoktatási intézmények, és ezekre is közel
hatezer jelentkezés futott be.

2007-ben a felsőoktatási intézmények összesen 56 ezer
államilag támogatott hallgatót vehetnek fel. Az ezzel kapcsolatos
kormánydöntés tartalmazza azt is, hogy az összlétszám miként oszlik meg
képzési területek és szintek, valamint munkarendek, azaz a nappali, az
esti és a levelező tagozat között. Az összesített adatok szerint az 56
ezer helyre mintegy 84 ezer fő jelentkezett, ami a képzési területek,
szakok többségénél jelentős versenyhelyzetet jelent.

A kormányzati cél, hogy növelni kell az informatikai,
műszaki és természettudományos területen tanulók számát, úgy tűnik,
„elért” a leendő hallgatókhoz. Ezen a három területen jelentős növekedés
tapasztalható az elmúlt évekhez viszonyítva, akár az elsőhelyes
jelentkezést, akár az összes beadott jelentkezést vizsgáljuk. Azok, akik
megfelelő eredménnyel érettségiznek, jó eséllyel bekerülhetnek
államilag támogatott képzésre, mivel az oktatási kormányzat megnövelte a
felvehető létszámot az érintett szakokon.

Ugyanakkor az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent a
jelentkezők és a jelentkezések száma államilag támogatott nappali
alapképzésben, elsősorban az agrár-, a bölcsészettudományi, a jogi és
igazgatási területen, valamint a pedagógusképzésben. Ez összhangban van
azzal a kormányzati szándékkal, amely zsugorította az államilag
támogatott felvételi keretszámokat ezeken a területeken. Idén mintegy 30
százalékkal, 22 ezerre növekedett a felsőfokú szakképzésekre beadott
jelentkezések száma. Ez biztosítja azt, hogy megfelelő felkészültségű és
számú hallgatót vehessenek fel a felsőoktatási
intézmények.

Az államilag támogatott
nappali alapképzésben a korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb
túljelentkezés a viszonylag kevés hallgatót fogadó művészeti,
művészetközvetítő és sporttudományi területen várható. Itt egy államilag
támogatott helyre 5-7 jelentkező pályázik. Két-háromszoros a
túljelentkezés a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, az orvos és
egészségtudományi, és a társadalomtudományi területen is. Aki államilag
támogatott formában részidős képzésre, azaz esti vagy levelező tagozatra
jelentkezett, átlagosan két-háromszoros túljelentkezéssel
számolhat.