Átlagemberből
háborús hős
(Forrás: Múlt-kor)

Különös története van annak az emléktáblának, amelyet
nemrég avattak fel a német külügyminisztérium falán. Fritz Kolbe emlékét
örökíti meg, akinek a nevét kevesen ismerik – s akit a CIA mégis a
második világháború legfontosabb kémének tekint. A férfit még a háború
utáni német társadalom is árulónak tekintette, rehabilitációjára és
szerepének történeti értékelésére csak nemrég került
sor.

Fritz Kolbe, a Harmadik Birodalom Külügyminisztériu-mának
hivatalnoka 1943-től a nácik bukásáig közel 2600 titkos dokumentumot
adott át Svájcban az amerikai hírszerzésnek – olvasható az
Independentben.

Kolbe egyike volt
azoknak, akik a legtöbb kárt okozták a Harmadik Birodalomnak.
Tájékoztatta ugyanis az amerikaiakat arról, hol várják a németek a
szövetségesek partraszállását Normandiában; szigorúan titkos terveket
szivárogtatott ki a V1 és V2 rakétákról; de megszerezte még a japánok
délkelet-ázsiai hadititkait is. Sőt, még egy német kémet is lebuktatott,
aki komornyikként dolgozott az isztambuli brit
követségen.

„Az volt a célom, hogy
szerencsétlen honfitársaim számára lerövidítsem a háborút, és a
koncentrációs táborok lakóit megpróbáljam megóvni a további
szenvedéstől” – írta Kolbe 1965-ben, Svájcban.

Kolbét, aki sosem fogadott el pénzt kémtevékenységéért,
a háború utáni német kormányzat árulónak nyilvánította. A
külügyminisztériumba ismételt kérései ellenére sem vették vissza, és
1971-ben bekövetkezett haláláig egy amerikai láncfűrészeket forgalmazó
cégnél dolgozott.

„Kolbe azt sem
tudhatta, micsoda veszélyt vállal” – mondta róla kapcsolattartója, Allen
Dulles CIA-igazgató (a külügyminiszter fivére). „Remélem, az őt ért
méltánytalanságot egy nap orvosolják, és hazája felismeri valódi
szerepét a háborúban.”

„Későn rójuk
le tiszteletünket Kolbe előtt, de talán nem túl későn” – nyilatkozta
Joschka Fischer német külügyminiszter Berlinben. „Régóta adósak vagyunk a
tiszteletadással, s késlekedésünk nem kerül a külügyminisztérium
történetének dicsőséges lapjaira.”