Meglepő
eredménnyel zárult annak a német kutatócsoportnak a feltárómunkája,
amely elsőként dolgozta fel a Vatikán feljegyzéseit a tiltólistára
helyezett művekről.
(Forrás: Múlt-kor)

Sem Darwin főműve, A fajok eredete, sem Hitler Mein
Kampf-ja nem került Indexre.

Hubert Wolf, a Münsteri Egyetem teológiát oktató professzora
1992-ben az elsők között kapott engedélyt arra, hogy tanulmányozza a
katolikus egyház levéltári iratanyagát a „Tiltott könyvek jegyzékéről”.
Az Index – ahogy röviden emlegetni szoktuk a listát – a 16. századtól
kezdve egészen 1967-es betiltásáig bővült olyan a művekkel, amelyeket az
egyház erkölcsi vagy hitéleti szempontból a hívők számára károsnak
ítélt meg. Az évszázadokon át gyakorolt, intézményesített cenzúra
következtében feljegyzések tömegei maradtak fenn a tárgyalásokról,
amelyeket a cenzorok szerepét betöltő, s a végső döntést meghozó vallási
kongregáció tagjai folytattak le.

Wolf és az általa irányított német történészek
csoportját kutatásaik során több meglepetés is érte. Harriett Beecher
Stowe rabszolgatartást ellenző világhírű regénye, a Tamás bátya kunyhója
– amely végül nem került indexre – a cenzori testület egyik tagjának
1853-ból származó jellemzése szerint „kódolt felhívás volt egy
forradalomra”.

Adolph Knigge, német
báró munkája Az emberek közötti illendő viselkedésről, – amely a maga
korában igazi sikerkönyv volt – szintén heves vitára késztette a
tagokat. 1820-ban, amikor Knigge írása terítékre került, egyesek azt
állították, hogy filozófiájában önzésre ösztökél és úgy buzdítja az
embereket a boldogságkeresésre, hogy az mereven ellentmond a katolikus
egyház által előírt formáknak. De végül ez a könyv sem került
tiltólistára.