Búvóhely,
várbörtön, háremhölgyek temetőhelye, titkos találkák, randevúk
helyszíne, netán illegális csoportok gyülekezőhelye: évek, évtizedek,
sőt, évszázadok során mindezt, és sok minden mást is terjesztettek a ma
Budavári Labirintusként ismert alagútrendszerről. (Forrás:
Metropol)

A világ hét földalatti
csodájának egyike eddig titokzatosság köpenyegébe burkolva rejtegette
valódi mibenlétét, idén azonban azt ígérik, lehull a lepel. A Várhegy
évének keretében az érdeklődők nemcsak bejárhatják a rendszert, hanem
megismerhetik múltját is. Mesebeli sárkánycsonttemető? Az itt titokban
elhantoltak sóhajainak őrzője? Esetleg őskori barlang? A valóság
legalább olyan érdekfeszítő, mint a találgatások
sora.

A két-, helyenként
háromszintes pincerendszer részben természetes, részben mesterséges
eredetű. A mélypincék feltárását, kezelését és rendezését a harmincas
években kezdték meg, majd a hadügy figyelmét is felkeltette az
üregrendszer. Óvóhelyek és légvédelmi létesítmények jöttek létre
területén, a második világháború idején pedig még kórház is működött a
hegy gyomrának oltalmában. A hidegháború alatt titkos óvóhelyeket
tartottak fenn a labirintus területén, a lakosság elől
elzárva.

Az idei évre a Budavári
Labirintus azért hirdette meg a Várhegy évét, hogy mi, érdeklődők is
mindent megtudhassunk a labirintusról – és megfelelő geodéziai,
geológiai és helytörténeti felmérések is segítsenek megfejteni a
barlangok titkait. A labirintus Várhegyi Archívumot hoz létre, melyhez
bárki ingyenesen hozzáférhet a neten. Hidegháborús titkos dokumentu- mok
múltat megfejtő oldalai mellett a jövőt az általuk lészített rendezési
terv mutatja be itt.

Csütörtökönként
fél hattól különleges séták is indulnak a labirintusban, melyeken
Hajnal Géza egye- temi docens és tanítványai geológiai és történelmi
ismereteket osztanak meg az érdeklődőkkel, a rég ismert és kedvelt séták
pedig továbbra is várnak mindenkit.