A szakmai elemzésnek megfelelően rendeltek tankönyvet az iskolák

Bánhegyi Ferenc kiadványát kritizálta leginkább a Történelemtanárok Egylete (TTE). A zsidóság helye a magyar tankönyvekben 1920 és 1945 között című tanulmányukban a könyvről szóló összegzésben azt írják: „A sorok közötti üzenet számos esetben aggályos, sőt, véleményem szerint esetenként elfogadhatatlan.”

A tanulmány szerint a könyvben leírtak könnyen eredményezhetik, hogy a diákok rokonszenvezzenek Hitlerrel, és annak a versailles-i békét megsértő lépéseivel.

A KLIK-es iskolák Bánhegyi könyve mellett két másik könyvet is választhattak: Helméczy Mátyásét, amivel szintén akadtak problémái az egyesületnek, igaz, nem ennyire súlyosak, és Horváth Péterét, amellyel a TTE meg voltak elégedve. Összességében a magyar iskolák hasonlóan gondolkodtak: Horváthéból rendelték a legtöbbet, majd azt követte Helméczy és Bánhegyi könyve.

Ha viszont a felekezeti iskolákat nézzük, teljesen más képet látunk: a történelemtanárok tanulmánya kifejezetten példaértékűnek állít be egy olyan könyvet, amely nem került fel az államilag meghatározott könyvek listájára: a Bencsik Péter – Horváth Levente Attila által szerkesztett könyvet a Mozaik Kiadótól.

„A felekezeti iskolák 42 százaléka ez utóbbi könyvet választotta”

A teljes írás itt olvasható el.