A Történelemtanárok Egylete állásfoglalása Az új közoktatási törvény tervezetének vitaanyaga című dokumentumról.

1.    A Történelemtanárok Egylete szakmai szempontból időszerűnek tartja új közoktatási törvény megalkotását. Egy törvény működőképességét, szakmai-társadalmi elfogadottságát a megfelelő idejű társadalmi vita és a széles körű egyeztetés alapozhatja meg. Különösen igaz ez akkor, ha az új törvény alapvetően változtatni kíván a korábbi szabályozáson és gyakorlaton.

2.    Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Minisztérium igen szűk időkeretet biztosított a koncepció vitájára, ráadásul az időpont kiválasztása sem szerencsés. Decemberben a téli szünet előtti időszak, majd a karácsony és a szünet szinte lehetetlenné teszi az érdemi egyeztetést. A tervezet szakmai erősítése és legitimációjának növelése érdekében a koncepció vitájának meghosszabbítását javasoljuk.

3.    Megerősítjük korábbi, számos más civil szervezettel együtt is kifejtett álláspontunkat: egy új oktatáspolitikai koncepció megjelenése esetén először a Stratégiát célszerű megalkotni, széleskörűen megvitatni, elfogadni, azt követően az arra épülő közoktatási törvényt, majd a tartalmi szabályozásban fontos nemzeti alaptantervet. Sajnáljuk, hogy miként a korábbi esetekben, most sem így történik.

4.    Alapvetően helyesnek tartjuk s kisebb korrekciókkal folytatandónak tekintjük azt (az egyes elemeiben) a ’80-as évek második felében megkezdett, a rendszerváltás után kibontakozott, majd az 1993. évi törvényben rögzített szakmai, szakmapolitikai irányt, amelyen azóta az oktatáspolitika alapul. Az alapértékekből itt csupán az iskolák, a pedagógusok szakmai autonómiájának fontosságát, a fenntartókkal kapcsolatos szektorsemlegességet, a pedagógusok, diákok, szülők fontos szereplőként való megjelentetését és a kötelező ideológiától való mentességet emeljük ki.

5.    Jelen koncepció az állam szerepének minden területen való jelentős erősítését tartalmazza. Az erőteljes központosítás jelentősen korlátozhatja, esetleg megszüntetheti az iskolai (helyi) autonómiát. (Vö. például: kötelező kerettantervek, az iskolák kb.10%-os mozgástere a helyi tanterv kialakításakor.)

6.    Támogatjuk, hogy a törvény keret jellegű legyen. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy ennek nem a rendeleti szint erősödését kell jelentenie, hanem egyes elemek az intézményekre bízhatók.

7.    Bizonyára a koncepció jellegből következik a tervezet műfaji egyenetlensége. A kerettörvényi jellegnek ellentmond egyes részterületek törvényben való részletes szabályozása. Eszmei, közpolitikai, metodikai stb. állításoknak véleményünk szerint nincs helye (az oktatási) törvényben, ezeket a végleges szöveg kialakításakor törölni javasoljuk. (Pl. Metodikai megjegyzések: „A tankönyvek a tanulók otthoni munkáját segítő taneszközök.” Vitaanyag 12. o. „Az oktatás és nevelés személyközi kapcsolatokra épülő folyamat, melyben a döntések egyéni felelősségen alapulnak. A folyamat irányítójának, a pedagógusnak ezért komoly felelőssége és egyúttal szabadsága van, döntései pedig erősen függenek az adott pedagógiai helyzettől.” Vitaanyag, 15. o.)

8.    Hasonlóképp egyenetlen az anyag a szabályozottság szintjének kérdésében. Nem hivatkozik például Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekre, ugyanakkor törvényben tenne kötelezővé egyes, a helyi pedagógiai programban, szabályozásban rögzítendő elemeket (pl. kötelező az iskolai ünnepségen való részvétel; az iskolai ügyelet szabályozása).

9.    A Történelemtanárok Egylete – a rendszerváltáskor létrejött autonóm, demokratikus szakmai szervezetként (az általánosan elfogadható, humánus értékek kivételével) – értékrend kötelező előírását kerülendőnek tartja.

10.    A pedagógust alkotó értelmiséginek tartjuk. Ennek ellentmondhat egy erőteljesen központosított rendszerben a végrehajtó szerepben működő pedagógus képe. Az óvoda, iskola, kollégium szakmai munkájának alapja a pedagógusok értelmiségi létének megerősítése, az erkölcsi és anyagi megbecsülés megteremtése, ennek a szakma és a társadalom számára is egyértelmű erősítése.

11.    Vitatjuk, hogy célszerű-e mindenkinek ingyen biztosítani a tankönyvet az általános iskolában. A rászorulóknak természetesen ez elengedhetetlen, de nem csupán ebben az iskolatípusban, hanem középfokon is. A társadalmi igazságosság, valamint a közpénzekkel való felelős gazdálkodás fontossága is azt indokolja, hogy aki meg tudja venni gyermekének a tankönyvet, annak az állam ne adja ingyenesen.

12.    A fenti kérdés felvet egy szélesebb problémakört is: szerencsés lenne profiltisztítást végrehajtani az intézményekben. Elengedhetetlen, hogy egyes szociális kérdések adminisztrálása az iskola feladata legyen? Véleményünk szerint az iskola pedagógiai munkáját erősíthetné, ha egyes, más jellegű feladatok ellátása nem ezeket az intézményeket terhelné.

13.    Felhívjuk a figyelmet a közoktatási és a felsőoktatási törvény összehangolásának fontosságára. Ennek egyik kiemelt területe az érettségi vizsga szabályozása. Két emelt szintű érettségi vizsga előírása a felsőoktatásba való felvételhez nem választható el az érettségi vizsga jelenleg még nem ismert új követelményeitől, teljeskörűen azokkal egységben lenne vizsgálható. Annyi már most is megállapítható: a tervezett szabályozás számottevően csökkentheti az egyetemekre kerülő fiatalok számát, s egyúttal jelentősen korlátozhatja a hátrányos helyzetű gyerekek bejutását az egyetemekre. Érdemes ezt összevetni a fejlett országok egyetemi végzettséget mutató trendjeivel, a munkáltatók elvárásaival, továbbá az ifjúsági munkanélküliségre tett hatással is.
A TTE szerint kétszintű érettségi vizsga esetén a felsőoktatási intézménybe kerüléshez elegendő lehet egy emelt szintű vizsga előírása is. Meggondolandó, hogy az érettségi vizsgát tevő diákok magas aránya miatt a hat kötelező vizsgatárgy nem túlzottan sok-e. Érthetetlen számunkra, miért szüntetnék meg az előrehozott érettségi vizsga lehetőségét.
A kötelező vizsgatárgyak számának emelése, a vizsga idejének egy időszakra koncentrálása, továbbá a követelmények szintjének várható emelése együttesen diákok jelentős részének kétségessé teheti az érettségi vizsga megszerzését.

14.    A tervezet 60 óra önkéntes munka elvégzését az érettségi vizsgára bocsátás feltételéül szabja. Egyetértünk abban, hogy a közösségért, a rászorulókért végzett önkéntes munkának jelentős pedagógiai haszna lehet. Ugyanakkor az önkéntességet kizárja a kötelező előírás. Véleményünk szerint ezt legföljebb helyi szinten célszerű szabályozni; ugyanakkor központilag támogatni, ösztönözni lehet e tevékenységet. (Az is kérdés, lenne-e minden érettségiző számára biztosítható munka, továbbá ki szervezné ezt a feladatot.)

15.    A központi országos ellenőrzés véleményünk szerint az intézmény szintjéig célszerű. Az egyes tanár ellenőrzése szerintünk az intézményvezetés feladata. Ugyanakkor nagy szükség van a tanárok szakmai munkájának segítésére. Ebben nagy segítséget nyújthatna a szaktanácsadói hálózat megerősítése, az intézményeknek az ehhez szükséges forrás biztosítása.

16.    A TTE fontosnak tartja az etikai kérdéseket. (Saját etikai kódex jellegű dokumentumunkat az elsők között, 1993-ban alkottuk meg, fogadtuk el.) Ugyanakkor helytelennek tartanánk, ha erkölcsi előírások betartását törvény írná elő.

17.    Nem értünk egyet a szülők vagy diákok jogainak korlátozásával. (Példa: az intézmény SZMSZ-ének, házirendjének elfogadásakor korábban egyetértési jog illette meg őket, a javaslat szerint ezt követően csupán véleményezési joguk lenne.)  Igen kérdéses, helyes-e egy diákszervezeti vezető megválasztását tanulmányi eredményhez kötni. Gondot okoz az is, hogy a tervezet jelenlegi szövegezése alapján nem egyértelmű az intézményvezetők választásának elve, szabályrendszere.

18.    A koncepció megszüntetné az Országos Köznevelési Tanácsot, s létrehozná a Pedagógus Kamarát. Az OKNT nagy tekintélyű testület, tagjainak jelentős részét az önkéntes tagságon alapuló civil szakmai szervezetek választják. Helytelennek tartanánk a megszüntetését. A tervezetben a Pedagógus Kamara törvény által elrendelt, kötelező tagságú szervezetként jelenik meg. Véleményünk szerint kamara alulról építkezve, s nem felülről elrendelve alakítható meg. Az alapításra, a leendő szervezet feladataira, jogaira, kötelezettségeire javaslatot az elsődlegesen érintettek, a szakmai szervezetek minősített többséggel tehetnek.

19.    Nagyobb hangsúllyal eshetne szó arról a törvényben, hogy a pedagógusok joga a szakmai szervezetek munkájában való részvétel. A pedagógusi előmenetel során ezt az önkéntes aktivitást is értékelni szükséges.(Hasonlóan fontosnak tartjuk, hogy a diákok aktívan vegyenek részt diákszervezetekben, a szülők szülőszervezetekben.)

20.    A határon túli kirándulások mintaképe a (folytatásra érdemes) Nemzeti Emlékezet Program lehet.  A meglévő jó gyakorlatot, tapasztalatot az új program kialakításakor, működtetésekor is célszerű figyelembe venni. A TTE készen áll az ebben való közreműködésre.

21.    Számos további kérdésről is van szakmai véleményünk, de – mivel szakmai kompetenciánkat részlegesnek tekintjük e kérdésekben – ezekről általános oktatáspolitikai szinten írjuk le legfontosabb megjegyzéseinket.

Ezek az alábbi kérdések:
•    a tankötelezettség kezdete, vége,
•    az iskola-előkészítő osztály, a Híd program,
•    a szakképzés,
•    az integráció kérdése,
•    hat- és nyolcosztályos iskolák,
•    három-négy idegen nyelv,
•    a szakközépiskola és a gimnázium feladatának meghatározása,
•    a kistelepülési iskolák újraindítása,
•    a heti öt testnevelés óra stb.

Azt valljuk:
•    A preferált iskolaszerkezetről (amennyiben van ilyen) egyértelműen állást kell foglalnia az oktatáspolitikának.
•    Egyes célok (pl. kistelepülési iskolák újraindítása, testnevelési órák számának növelése, idegennyelv-oktatás bővítése stb.) meghatározásakor a személyi és tárgyi feltételek biztosítottságát, valamint a rendszer többi eleméhez való illesztését is garantálni szükséges.
•    A tanórán kívüli programok támogatása örvendetes; ezeket központi forrásból kell finanszírozni.
•    A TTE az egyes intézmények és oktatási-nevelési feladatok szektorsemleges finanszírozását tartja elfogadhatónak.
•    Egyes tervekről nem rendelkezünk elegendő információval, ezért érdemben csak részben vagy nem véleményezhetők (pl. alkotói szabadság, Híd program).

Budapest, 2010. december 30.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya nevében:

Miklósi László elnök