„Vonják vissza a NAT történelem részét!” – erre kéri a Történelemtanárok Egylete a kormányt. Hogy miért, azt Miklósi László, az egylet elnöke mondja el. A Nemzeti alaptanterv nyilvánosság elé került tervezetét a szakmai szervezet is véleményezte és a Bizottmány állásfoglalását eljuttatta az illetékesekhez. (Köznevelés Online)

– A NAT tervezet Ember és társadalom műveltségterületének része a történelem. Mi változott ezen a területen?

– Egyes elemek a kontinuitásra utalnak, mások a változtatásra. Kiemelésre méltó, hogy a műveltségterületekben való gondolkodás megőrződött, éppúgy, mint a fejlesztendő kompetenciasor. De sokkal lényegesebb, ami más lett a korábbi NAT-okhoz képest. Nem csupán arról van szó, amiről gyakran beszélnek, hogy (ismét) ismeretanyagot is tartalmaz a NAT. Ennél fontosabb, hogy alapvetően megváltozik a Nemzeti alaptanterv funkciója. Nem az a fő kérdés, hogy van vagy nincs tartalom a NAT-ban. Szerintem lehet csinálni szakmailag korrekt nemzeti alaptantervet úgy, hogy tartalmaz ismeretet, és lehet úgy is, hogy nem. Ez értékválasztás kérdése. A mostani változtatások legfontosabb oktatáspolitikai szándéka, iránya jól kimutatható. Vagyis az, hogy eddig érdemben a kerettantervek szabályozták a tananyagot, most ez egy szinttel feljebb csúszott, hiszen szinte minden benne van a NAT-ban. Az köztudott, hogy a Nemzeti alaptanterv első változatában már szerepeltek ismeretek, de ott más volt ennek a szerepe, mint a jelenlegi NAT-ban.

– Úgy gondolja, hogy a kerettantervek már nem tudnak sokat hozzátenni, vagyis túl nagy a meghatározott anyag?

– Igen, szinte mindent tartalmaz, és ez mindenkire nézve kötelező. Így az alternatív programok számára is, egyúttal jelentős mértékben csökkenti a pedagógusok és az iskolák szabad mozgását. Már a kerettantervek megalkotásánál sincs nagy tere a készítőknek, szerintem a középiskolás anyagot teljesen lefedi, de a helyi szinten, törvény által megengedett tíz százalékos kiegészítésre még kevésbé lesz módja az iskoláknak. Szerintem abban lehet helyben dönteni, hogy egy kicsivel többet korrepetáljunk, vagy inkább tehetséget gondozzunk. Rohanni kell a tananyaggal, egy témára egy óra jut, és nem marad idő eljátszani egy-egy jelenetet vagy vitázni, erkölcsi bíróságot tartani. Kevés tanár él most is változatos módszerekkel, aminek persze több oka van, de ez a NAT végképp nem fogja őket ösztönözni, sőt aki változatos metodikai módszereket alkalmazott, annak sem lesz rá ideje. Ezért gondolom, hogy a mindenki számára kötelezően előírt tananyagot legalább a felére lehetne csökkenteni.

– Hallottam már olyan kritikát, amely szerint a NAT politikatörténeti tanítást alapoz meg, pedig – főleg a kisebbek esetében – célszerűbb lenne, ha egy-egy  korszakot a korabeli életmód bemutatásán keresztül ismernének meg.

– Ez talán a legnagyobb probléma. A történelemtanítást 5-8. évfolyamon meghatározóan politikatörténetre szűkítik. Kis túlzással: a történelem ezentúl a királyok, hadvezérek, a csaták és a szentek története lesz. Ez szakmailag elfogadhatatlan, ezen a megközelítésen a szaktudomány évtizedekkel ezelőtt túllépett. Emiatt kellett azt javasolnunk, hogy vonják vissza, írják újra a történelem részt.

A Történelemtanárok Egylete tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy napjainkra egyértelművé vált: nem taníthatunk szinte kizárólag politikatörténetet, a széles értelemben vett történelemtanításnak meghatározó része például az életmód-, mentalitás-, gazdaság- és társadalomtörténet tanítása is.

Az általános iskolai tananyag esetében azzal, hogy részletesen előírja az őskortól a jelenkorig tartó kronologikus tanítást, a megközelítést is szabályozza a NAT. Holott nem lenne szükségszerű, hogy így legyen.

A NAT történelemre vonatkozó szakasza ugyanis három részből áll. Az első a fejlesztendő készségeket adja meg, a harmadik a közműveltségi területeket ismerteti, ezeket érintettem eddig. A második rész tematikus felsorolás (család és lakóhely, hétköznapok és ünnepek stb.), ami nagyon jó, modern, ezekre fel lehetne építeni az 5-8. évfolyam tananyagának jelentős részét. Ez nem azt jelenti, hogy ebben nem jelenhetnének meg kronologikus elemek, de bátran lehetne szakítani azzal, hogy mindent megtanítunk. Kevesebb több lehetne. A történelemtanításnak feladata, hogy az általános iskolában megszerettesse a tárgyat és segítsen kialakítani a tárgyhoz szükséges készségeket.

Az általam pozitívumként említett, területeken átívelő hosszanti témákat azonban felülírják a megjelenő tartalmak, a gyakorlatban lehetetlenné teszik azok igazi és érdemi megvalósítását.

Azt mondhatom: a NAT történelem részének első (a kompetenciákat tartalmazó) és második (a hosszmetszeti témákat leíró) egysége szakmailag jó és támogatandó, „mindössze” a harmadik rész, a közműveltségi tartalom, amely súlyos problémát jelent. A baj, az, hogy a közműveltségi tartalmak határozzák meg a tanítást – miközben felülírják és lehetetlenné teszik a másik két rész megvalósítását.

– Zsidó szervezetek is véleményezték a NAT tervezetet, és felhívták a figyelmet arra, hogy kerüljön be az ismeretek közé a különböző kisebbségek története megfelelő helyen, megfelelő arányban. Mi erről a véleménye?

– A határon túli magyarság sorsa kiemelt terület Trianon után, mindenhol konkrétan megemlítve. Ugyanakkor a Magyarországon élő kisebbségek nem kapnak nagyobb figyelmet, mint eddig, sőt a legjobb tankönyvekkel ellentétben, továbbra is főként konfliktusos helyzetben jelennek meg. Párját ritkítja a békés együttélés tanítása. A kisebbségek bemutatásának folyamatosnak kéne lennie. Például meg kell ismertetni a hagyományos faluközösséget, ahol megjelenhet a drótos tót, a teknővájó cigány vagy a szatócs zsidó stb. A gyárak megjelenésével ez is megváltozik. Be kéne mutatni, hogy a zsidóságnak milyen kulcsszerepe volt a polgárosodásban. Nem elég a holokausztot tanítani, azt is tudják meg a gyerekek, kik is azok a zsidók. A kisebbségekről sokszor tablószerűen lehet oktatni, de ahol funkciója van, ott külön kell szólni róluk.

– A romákat külön megemlíti a dokumentum.

– Igen, a társadalomismereteknél, de a cigányok integrációjának is meg kellene jelennie. Például be lehetne mutatni a rendszerváltás után a gyárak, termelőszövetkezetek szétesését, a tömeges munkanélküliség kialakulását. Egy majdani tankönyv nem hagyhatja ki, hogy a cigányság 99 százaléka dolgozott a rendszerváltás előtt, néhány év alatt vált munkanélkülivé. El kell azt mondani, hogy az azóta megszűnt bányákban dolgozók mintegy 90 százaléka cigány volt.

– Mennyire lesz mód arra, hogy a rendszerváltás utáni időszakot, a jelenünket alaposan megtanítsák a diákoknak?

– Most érintőlegesen jelenik meg, társadalomismeretként. Úgy gondolom, Magyarország uniós csatlakozásáig lehetne tanítani a történelmet, mert a mindennapjainkat ez a keret határozza meg. Azt többször elmondtuk már, hogy a modern korok tanítására több idő szükséges, mert tudniuk kell a diákoknak hogyan működött a Kádár-rendszer, mi történt a II. világháború előtt a Horthy-korszakban, vagy korábban, a dualizmusban. Tehát az ipari forradalom utáni időszak és különösképpen a XX. század bemutatására nagyobb hangsúlyt kellene fordítani, vagyis a jelenlegitől eltérő korszakhatárokat kellene alkalmazni. Üdvözölném például, ha az érettségi tanévében csak az 1945 utáni korszakkal foglalkoznánk. A NAT ezt nem teszi lehetetlenné, de a kerettanterv/ek mondja/mondják majd ki ebben a végső szót.

– A NAT-ban előírt közös műveltségi minimum megfelelő az általános iskolát tekintve?

– Jelenleg nem. De lehetne találni egy közös minimumot az általános iskolában, amire azoknak is szüksége van, akik szakiskolába mennek. A jelenlegi tervezet most gyakorlatilag a középosztály műveltségét írja elő az egész társadalom számára. A középiskolai tananyag megtanítása természetesen lehetetlen a szakiskolákban, de cél sem lehet. A felsorolt problémák úgy oldhatóak meg, ha újraírják a NAT történelem részét. Kármentés úgy is lehetséges, ha Nemzeti alaptanterv végleges kialakításakor az ismeretek csökkentésekor, a témák meghatározásakor figyelembe veszik a józan szakmai javaslatokat. A Történelemtanárok Egylete miként korábban is, kész a szakmai együttműködésre.

– A NAT elkészítése során mennyire kérték ki az önök véleményét?

– A most készített NAT-változat a kidolgozásának módjában is újat hozott. A jelenlegi NAT-alkotástól eltérően korábban az alaptanterveknél a kidolgozásba is bevonták a szakmai szervezetet. A legelső NAT elfogadása előtt évekig folyó vitasorozat keretében hangzottak el az eltérő szakmai értékrendű szervezetek érvei. 1995-ben a legfontosabb kérdésekben sikerült közös véleményt kialakítanunk, s ezt követően adták ki az Nemzeti alaptantervet.