A
diktátor serdülő korában még rímekbe öntötte gondolatait a világról. Egy
új életrajza költészetének vizsgálata segítségével alkot képet Sztálin
lelki alkatának romantikus oldaláról.
(Forrás: Múlt-kor)
Joszif Viszarionovics Dzsugasvili serdülő
korában még rímekbe öntötte gondolatait a világról:
A rózsaszín bimbó kinyílt
Halványlilába borulva Szellőcskétől felkavarva
A völgy liliomja a pászit fölé
hajolt.
Az idő múlásával Dzsugasvili tinédzser kori költészetét
felmorzsolták a kemény harcok, a „liliomból” Sztálin vagyis acélember
lett. Robert Service Stalin: a Biography című könyvében nagy hangsúlyt
fektet a diktátor költészetének vizsgálatára, amelynek segítségével
képet kaphatunk Sztálin lelki alkatának romantikus oldaláról. Service a
bolsevik birodalom vezetőjét jó kedélyű, szerény, keményen dolgozó
vezetőként festi le, aki falta a könyveket és meggyőző irodalmi és
szerkesztői tehetséggel volt megáldva. A szerző elénk tárja a
diktátor pozitív, humánus vonásait, mielőtt leleplezi rémtetteit. A
történelem egyik legnagyobb tömeggyilkosa valóban figyelemre méltó
eredményeket ért el: a vidékies Oroszországból egy urbanizált államot
teremtett, országa ipari és katonai szuperhatalommá nőtt, megteremtette a
szovjet büszkeséget és egy írni-olvasni tudó társadalmat hagyott örökül
utódainak.
Friss, korábban
titkosított dokumentumokat felhasználva, Service megállapítja, hogy
Sztálin súlyos személyiségzavarral küszködött, amely nagymértékben
meghatározta cselekedeteit. A politikai életben rendkívül gyanakvó volt,
bosszúálló és szadista. Ő maga soha nem vett részt politikai ellenfelei
likvidálásában, de élvezettel hallgatta a halálukról szóló krónikákat.
Érdekes gondolatokat olvashatunk a könyv lapjain arról, miszerint a
bolsevik vezetők vaksága és sznobizmusa miatt indulhatott meg Sztálin a
hatalom felé vezető úton. A műveltebb vezetők, mint Trockij vagy Lenin
észre sem vették, a kissé alulművel, franciául egy mukkot nem tudó,
jellegzetesen férfias, durva humorral rendelkező
társukat.
Service nemcsak Sztálint
teszi felelőssé azért, hogy Oroszország egy gigantikus méretű temetővé
változott; véleménye szerint a tömegmészárlás tragédiáját a bolsevik
ideológia hordozta magában. A proletárforradalom vezetői
osztálygyűlölettel, a hatalom és a bosszúállás iránti vággyal léptek a
történelem színpadára, messze elhagyva az egyenlőség és testvériség
gondolatát. A sztálinizmus nem a marxista-leninista gondolatok
kifacsart, aberrált formája volt, hanem észokokkal magyarázható
átalakulása. Sztálin nem formálta át vegytiszta horrorrá Lenin
örökségét, hanem beteljesítette azt.
0shares
Már egy mozijegy ára is segítség! Ha teheted, támogasd a Történelemtanárok Egyletének munkáját!