Előfordulhat,
hogy valaki régi reflexből a tanárszakokat az alapszakok között keresi.
Nem fogja találni, ugyanis a képzési rendszer átalakulása következtében
a pedagógusképzést új alapokra helyezték.
(Forrás:
origo)

Korábban ha valaki tanár
szeretett volna lenni, érettségi után felvételizett egy tanári képzésre,
mely párhozamosan, egyetemi és főiskolai szinten is létezett. Ha
felvették, 3-5 év után megkapta tanárdiplomáját és elkezdhetett oktatni
(általános vagy középiskolában, az egyetemi tanításhoz további képzésre
volt szükség). Ma ez már nincs így.

A bolognai átalakulás leglátványosabban talán a
pedagógusképzést érintette. Senki sem válhat ugyanis egy alapszak
(bachelor) elvégzése után tanárrá. A közoktatás 5-12 évfolyamán való
oktatásra feljogosító tanári képesítés a második ciklusban, a
mesterszakokon szerezhető.

Tanári
szakképzettség az új rendszerben úgy szerezhető, hogy a diák felvételt
nyer a képzési terület szerinti BA/BSc képzésre, ahol a szakterületi
alapozásra kerül sor. A hallgató az első képzési ciklus második felében
dönthet arról, hogy tanulmányait később tanári mesterszakon kívánja-e
folytatni. Ebben az esetben a tanári szakképzettség megszerzésére
törekvő hallgatóknak az őket orientáló, szűrő, pedagógiai, pszichológiai
tanulmányokat is fel kell venniük.

Ugyanakkor a valódi tanárképzés a mesterképzési
(MSc/MA) szinten zajlik, amely a többitől eltérően 5 féléves és ahova az
alapképzések sikeres hallgatói felvételizhetnek. De nézzünk csak egy
konkrét példát!

Tegyük fel, hogy
valaki matematika-fizika szakos tanár akar lenni. Az a matematikát
jobban szereti, ezért matematika alapszakra jelentkezik. A tanári
pályára a második évfolyamban indul a felkészülés: ekkor kell felvenni
pedagógiai-pszichológia tárgyakat alkotó modult és a fizika tanári 50
kredites tantárgyi modult. A három éves alapképzés végén az illető kap
egy matematika BSc diplomát, viszont matematika-fizika
szakiránnyal.

Ilyenkor az ember még
természetesen dönthet úgy, hogy letesz a tanári álmokról és inkább kilép
a munkaerőpiacra, de tanárként még nem állhat munkába. Ahhoz
mesterszakra kell felvételizni. Itt már a választott két szak szakmai
tárgyait, a tanári mesterség elemeit kell tanulni, és a tervek szerint
fél éves gyakorlati képzés után lehet megszerezni a tanári diplomát. A
mesterképzések kidolgozása jelenleg is zajlik, így a tanárképzés pontos
részleteit csak később ismerhetjük meg.

A változások nem vonatkoznak a tanítóképzésre. Ez a
képzés ezután is négyéves alapképzést jelent, de az itt kapott
alapszakos (BA) diplomával rögtön el lehet helyezkedni az általános
iskolákban.