A
jeruzsálemi Izrael Múzeum páratlan műkincseiből nyújt válogatást a
Szépművészeti Múzeum június 23-án nyíló kiállítása.

A tárlaton látható műtárgyak mintegy 9000 éves
időszakot ölelnek át és olyan kuriózumokkal találkozhat a hazai
nagyközönség, mint a Holt tengeri tekercsek egy darabja, vagy Rembrandt,
Chagall és Rodin remekművei. A mintegy félszáz különleges műtárgyat
bemutató tárlat szeptember elejéig látható.

A kiállítás
többféle műalkotás – szobrok, régészeti leletek, ötvösmunkák,
festmények, zsidó szertartási tárgyak segítségével reprezentálja az
1965-ben megnyílt Izrael Múzeum gyűjteményének átfogó jellegét. A
gyűjtemény félmillió tárgyat számláló anyaga a prehisztorikus kortól a
kortárs művészetig ível, magába foglalja a világ legátfogóbb kiállítását
Izrael országának régészetéről, a zsidó világ anyagi kultúrájáról,
valamit – a reneszánsz korától napjainkig – egy gazdag válogatást nyújt
képzőművészeti alkotásokból. A múzeum székhelye, Jeruzsálem, egy
többszörös találkozási pont – szent városa három monoteista vallásnak –
és földrajzi metszéspont, amely Kelet és Nyugatot összeköti, területének
történetét évezredeken át a kultúrák és a vallások találkozása
jellemezte. A bemutatott remekművek az Izrael Múzeum különböző
gyűjteményi részeiből, különböző történelmi időszakokból és különböző
művészeti területekről származnak, ily módon a kiállítás célja, hogy
ráirányítsa a figyelmet néhány esetben magától értetődő, néhány esetben
pedig meglepő kapcsolatra a műalkotások között, valamint képet adjon a
térség történetének kulturális sokszínűségéről. E mellett a szakralitás,
a spiritualitás értelmezése és művészi megnyilvánulása az a rendezőelv,
amely átfogja a budapesti kiállítás egészét.

A kiállítás legrégebbi darabja egy i.e 7
évezredben, mészkőből készült újkőkori maszk. A júdeai sivatagban talált
páratlan lelet a legkorábbi maszkok közül való és valószínű, hogy
vallási szertartások, mágikus rítusok során használták. Későbbről az
i.e. 13. századból valók azok az ember alakú, festett
terrakotta-koporsók, amelyeket Gáza környékén ástak ki régészek, és
amelyek egyértelműen egyiptomi hatásokat mutatnak. A tárlat
legértékesebb és talán legizgalmasabb tárgya a 2000 éves holt-tengeri
tekercsek egy darabja. A különleges dokumentumok elő darabjait 1947-ben
beduin pásztorok fedezték fel Kirbet Qumrán közelében, a Holt-tenger
északnyugati partján. A 20. század egyik legfontosabb régészeti
leleteinek tartott pergamentöredékek a Biblia könyveinek másolataiból,
valamint apokrif munkákból és egy vallási szekta irataiból származnak. A
kiállításon látható a tekercsek közül a leghosszabb töredék, egy
ideális templom részletes tervét ismertető ún. Templom-tekercs egy 40
centiméteres része.

További
információ a Szépművészeti Múzeum honlapján
»