Mítoszromboló
kutatás a magyarországi cigányságról
(Forrás:
Népszabadság)

A felnőtt roma lakosság csaknem 30
százaléka nem végezte el az általános iskolát, és alig több mint tizede
érettségizett – derül ki abból a felmérésből, amelyet Babusik Ferenc
pszichológus vezetésével a Delphoi Consulting tanácsadó cég készített. A
főiskolára vagy egyetemre bekerülés esélyei alig változtak az évtizedek
során. Biztató jel viszont, hogy a fiatalabb roma korosztályok egyre
növekvő mértékben tanulnak tovább érettségit adó intézményekben, így az
eddiginél több a lehetőségük a diploma
megszerzésére.
 
Az iskolai előmenetel sikeressége elsősorban a család anyagi
helyzetétől, a család anyagi helyzete pedig jelentős részben a
lakókörnyezettől függ. Korábbi kutatások is tanúsítják, hogy a
telepeken, gettószerű körülmények között lakó romák képzettsége
lényegesen alacsonyabb azokénál, akik nem cigányokkal együtt, vegyes
lakókörnyezetben élnek. A munkához jutás esélyét viszont leginkább az
iskolai végzettség határozza meg. Ördögi kör, amit a vizsgálat készítői
így neveznek: a szegénység csapdája.

A
magyarországi cigányok létszáma a felmérés idején hatszázezer körül
mozgott. A romák megközelítőleg fele elkülönülten él, ezen belül mintegy
százhetvenezren telepeken vagy gettószerű körülmények között. A felnőtt
cigány népesség mindössze negyedének van állása, és csupán öt százaléka
tanul, hetven százalék az inaktívak aránya. A magyarországi átlagnál
sokkal kevesebb köztük az öregségi nyugdíjas, az inaktívak három
legnagyobb csoportját a munkanélküliek, a gyesen és gyeden lévők,
valamint a rokkantnyugdíjasok
alkotják.

Megdöbbentően sok a cigány
rokkantnyugdíjas, a 40–46 éveseknél arányuk meghaladja a húsz
százalékot, az 54–60 éves korosztály esetében pedig ennek több mint a
háromszorosát. A Delphoi Consulting munkatársainak az adatfelvételkor
nem volt módjuk ellenőrizni, hogy a rokkantnyugdíjas minősítések mögött
meghúzódik-e valamiféle manipuláció, de annyi kiderült: pusztán a
szociális rászorultság miatt ilyen nagy tömegben aligha minősítenek
rokkantnyugdíjasnak embereket, ahhoz komoly egészségügyi érvek is
kellenek.

A munkából szerzett jövedelem a romák
esetében átlagosan csak hatvanezer forint, ez az összeg alig haladja meg
a minimálbért. A mostani felmérés megerősítette azt a néhány éve már
kimutatott tényt, hogy – ellentétben a közhiedelemmel – a cigány
családok anyagilag nem érdekeltek abban, hogy a munkából szerzett
jövedelmek helyett a gyerekek után járó szociális támogatásokból
teremtsék elő megélhetésük forrásait. Nyilvánvaló, hogy azok a családok
vannak jobb helyzetben, ahol mindkét szülőnek van állása, és kevés a
gyerek.

Előítéletes mítosznak számít az a hiedelem
is, hogy a „cigányoknak sok gyerekük van”. A 35 felettiek körében
tényleg van egy jelentős – korosztálytól függően 14-27 százalékot kitevő
– réteg, ahol a családok legalább négy gyereket nevelnek, de ugyanilyen
nagy csoportot alkotnak azok a cigány családok is, amelyeknek csak egy,
kettő vagy három gyerekük van.

Az alacsony
jövedelmek ellenére a cigány háztartások hetven százalékának egyáltalán
nincs díjhátraléka a szolgáltatóknál. Nem felel meg tehát a valóságnak
az a romákról kialakított sztereotípia, hogy többségük egyre-másra
halmozza a köztartozásokat. Az viszont a romák körében elterjedt
vélekedés, hogy a cigány családok készségesen magukhoz veszik az
öregeket, szívesen gondoskodnak róluk. A felmérés adatai ezzel szemben
arról tanúskodnak, hogy az idős cigány emberek csaknem negyven százaléka
egyedül, magányosan él.

A kutatás kitért arra is,
hogy valóban olyan erős-e az összetartás közöttük, mint a közvélemény
feltételezi, remélhetnek-e segítséget egymástól ügyes-bajos dolgaik
intézésében, vagy például akkor, ha kölcsönre van szükségük. A vizsgálat
megállapítása szerint a tradicionális, szolidáris hálózatot jelentő
cigány közösség a múlté. A mai magyar társadalom roma népessége éppúgy
szenved az elidegenedéstől, mint a nem cigányok: ha valaki a romák közül
számíthat másokra, azt saját magának köszönheti, nem pedig az egyéni
képességektől független társas viszonyoknak.

Eredeti
cikk