Magyarországon
178 olyan iskola van, ahová szinte csak romák járnak és 3000
úgynevezett „C” osztály van. C – mint cigány többségű. A hazai
PISA-eredmények átlaga azért ennyire alacsony, mert a gyenge iskolából
érkező szegény gyerekek, akik legtöbbször romák, lehúzzák az
összteljesítményt. (Forrás: NOL)

A
PISA-vizsgálatok eredményei alapján kijelenthető: az oktatásnak is van
etnikai arca – jelentette ki kérdésünkre Szira Judit, a Roma Oktatásért
Alapítvány tanácsadója. A 2006-os vizsgálat ugyanis azt jelezte, hogy
nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a legnagyobbak a
különbségek az egyes iskolák között, és ez a helyzet a legelső felmérés –
vagyis 2000 – óta semmit nem javult.

Szira Judit határozott álláspontja, hogy az iskolák
színvonala közötti eltérés oka az ott tanulók szociális hátteréből
adódik. A diákok homogén csoportokat alkotnak ugyanis – egyik
helyre a szegények koncentrálódnak, egy másikra a jobb módúak. Ahová a
szegény gyerekek járnak, ott valóban rosszabbul fölszereltek az iskolák,
rosszabbul képzettek a tanárok, akik ráadásul gyakran nem is bírják a
„gyűrődést”. Ezekbe az iskolákba lasszóval kell fogni a tanerőt, és nagy
a fluktuáció.

– A
PISA-eredmények átlaga azért ennyire alacsony, mert a rossz iskolából
érkező szegény gyerekek, akik sokszor romák, lehúzzák az
összteljesítményt – magyarázza Szira Judit, akinek
„helyzetjelentése” sokkoló: jelenleg Magyarországon 178 roma többségű
iskola van, és 3000 olyan osztály, ahová jelentős többségben cigányok
járnak. 

– Ez
azért tanulságul szolgálhat a szabad iskolaválasztással kapcsolatos újra
és újra fellángoló vitákhoz is – mondja, hozzátéve, hogy az iskolák
szegregált működése véleménye szerint alapvetően közoktatás-irányítási
probléma.

– A
közoktatásban túl nagy a decentralizáció: a döntéseket az iskolák,
illetve a fenntartó önkormányzatok hozzák. Ezért fordulhatott elő, hogy a
csörögi gyerekek tanévkezdéskor nem tudtak iskolába menni. A megye nem
kötelezhette az iskolákat, hogy vegyék fel a csörögi cigány gyerekeket.

– Budapesten könnyen
megszervezhető lenne, hogy szétbontsuk a VIII. kerület tiszta roma
osztályait, és a körúti villamos vonalán elhelyeznénk a gyerekeket,
például budai iskolákba – fogalmaz Szira Judit. Bár a
közoktatási törvény lehetőséget ad körzeten kívüli hátrányos helyzetűek
felvételére, ez az elmúlt évben elvétve fordult elő. Csak egyetlen
példa: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyetlenegyszer sem vettek át a
jobb helyzetű iskolák körzeten kívüli romákat sorsolással, amire
lehetőséget ad a közoktatási törvény.

A magyar oktatásban ugyanakkor nem cél – és
nem is érték – a heterogén osztályösszetétel. A tanárnak akkor a
legegyszerűbb leadni az anyagot, ha homogén az osztály, azaz viszonylag
kicsi a gyerekek közötti szociális és tudásbeli különbség. Kevés olyan
pedagógiai program van, ahol az is érték, ha a diákok nemcsak a
tanártól, hanem egymástól is tanulnak. Holott nemzetközi kutatások is
igazolják, hogy a többség tudását, tehetségének kibontakoztatását
egyáltalán nem befolyásolja, hogy, mondjuk, romák is vannak az
osztályban. Az ő teljesítményükre viszont igen kedvezően hat, ha nem
elkülönítve tanulnak, a többség szociális készségei fejlődnek. Nem kell
külön toleranciaprogramokat hirdetni, együtt tanulva, együtt lélegezve
sokat tanulnak egymástól a gyerekek. Azaz – csak tanulnának. Bár vannak
jó példák – Hódmezővásárhelyen és Szegeden felszámolták a
szegregációt, és bezárták a cigány iskolákat – de még csak
elvétve. Ez visszahat arra is, hogy a pedagógiai eszközök sem fejlődnek,
hiszen nincs kihívás.

Teljes
cikk (NOL)