„Nem vagyok se nyelvész, se őstörténész, se módszertanos, se gyakorló tanár. Térképészként veszem a bátorságot, hogy a kísérleti tankönyvek körüli vita kapcsán megjegyezzem, úgy tűnik, hogy a sok bába között szép lassan szó szerint eltűnik a gyerek. Miközben az egyik oldal védi a mundér becsületét, a másik oldal pedig egymással is vitázva támadja mind tudományos, mind módszertani, és néha talán ideológiai oldalról az új könyveket, mintha egy alapvető kérdésről mindenki elfeledkezett volna. Kinek készül a tankönyv?”

Hidas Gábor a történelmi térképek, atlaszok szerkesztésének, készítésének, elemzésének és bírálatának avatott mestere.
Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetében végzett feladatok után a térképszerkesztéssel és kiadással együtt járó gyakorlatiasabb munkát választotta.
A Kartográfiai Vállalat térképésze, 1980-tól szerkesztője volt, aki történelem-földrajz szakos tanári, ugyanakkor térképész diplomával is rendelkezik. 1990-es évek elejétől az akkor már Cartographia Kft. nevet viselő vállalat osztályvezetője lett. Az állami tulajdonban lévő munkahelyének privatizálása és kettéválása után a szívéhez és szakmai érdeklődéséhez is közelebb álló iskolai térképek és atlaszok gondozásával foglakozó Cartographia Tankönyvkiadóban folytatta munkáját, ahol 2005-től társadalomtudományi szerkesztőként a kiadó történelmi atlaszait gondozta, majd 2014-től a 2020-ban történt nyugdíjba vonulásáig ez kiegészült irodalmi atlaszok gondozásával és az azokhoz kapcsolódó elektronikus anyagok folyamatos korrektúrázásával.
Diákok generációi nőttek fel azokon az atlaszokon, melyek a keze nyomát viselik, napjainkig nem egy ezek közül a történelemtanárok elengedhetetlen munkaeszköze.
Számos munka, amelyben részt vett rangos szakmai díjat nyert. Ezek közül különösen büszke a digitális történelmi atlaszokra, amely felépítésében, didaktikai megoldásaiban alapvetően az ő munkáját dicséri, korát megelőzi.
Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatika Tanszéke felkérésére rendszeresen részt vett a térképészek záróvizsgáinak vizsgabizottsági munkájában.
A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) Kartográfiai Szakosztályában 1991-től 2011-ig előadásokat tartott a történelmi atlaszok, a hagyományos és interaktív atlaszok szerkesztési kérdéseiről, tapasztalatairól.

A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete tagjaként rendszeresen részt vett az újonnan megjelenő tankönyvek és atlaszok térképeinek elemzésében, és képviselte a szakma véleményét a tankönyvkiadással és tankönyvellátással kapcsolatban is.
A Történelemtanárok Egyletének Tankönyvelemző műhelyében is mindig számíthattunk szakmai munkájára. Kiemelkedő munkát végzett a kísérleti történelemtankönyvek 9. 10. és 11. osztályos köteteinek, továbbá az OFI-atlasz egyes változatainak elemzésében.
Esetenként külön cikkekben is közzétette szakmai álláspontját, hiánypótló elemzéseket végzett (pl.: Észrevételek az OFI által az általános iskolák 5. és 6. évfolyama számára készített kísérleti történelem tankönyvekhez (2015); Az inkerik, a vepszék és a salétrom (2015); Változások az OFI 2017-ben megjelent középiskolai történelmi atlaszában a 2016-ban kiadott változathoz képest (2018).
Szakértői munkája részeként fontosnak tartotta, hogy a média révén az érdeklődő nagyközönséget is tájékoztassa a 2014-től megjelenő, új állami fejlesztésű tankönyvek és atlasz hibáiról. Szakszerű és közérthető nyilatkozataival jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a minőségi tankönyv és atlasz kérdése közüggyé váljon (pl. Info Rádió, Eduline, Index).
A Történelemtanárok Egylete szakmai rendezvényein előadásokban, elemzésekkel mutatta be az adott tankönyvek, atlaszok kartográfiai jellemzőit, erényeit és hibáit. (pl.: Egy elszalasztott lehetőség címmel tartott előadást a Kronológiát a történelematlaszba! című 2018. évi TTE-programban; Javuló tendencia? – Górcső alatt az OFI Kísérleti Történelem 11. című tankönyve (2018) címmel pedig a TTE Tankönyvelemzést bemutató rendezvényén.)
Amikor az állami szabályozás már nem tette lehetővé a több évtizede sikerrel használt, folyamatosan megújított, népszerű Cartographia Középiskolai történelmi atlasz további használatát, méltó módon reagált erre a szomorú eseményre (Egy atlasz halálára – búcsú egy meghatározó taneszköztől (2019).
Hidas Gábor kiemelkedő színvonalú szakmai munkája, a diákok és tanárok munkájának segítése, a szakmai közönség és az érdeklődő nagyközönség tájékoztatása, egyénisége – „hidasgáborsága” mindannyiunk számára példaadó lehet.

A díj odaítéléséről a TTE Bizottmánya 2021. szeptember 8-án határozott.

Sorsfordító változások… – amelyek után új irányt vett a történelem

A Szebenyi Péter-díj valamennyi kitüntetettje