Hogyan változott Közép- és Kelet-Európában a politikai szélsőségek szerepe és megítélése az utóbbi közel két évtizedben? A Párizsi Magyart Intézet rendezvénye.

Hogyan kötődnek ezek a hajdani kommunista pártokhoz, valamint az új, fasiszta vonásokat mutató, idegengyűlölő ideológiákhoz? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a Revue Passages francia folyóirat szervezte vitanapok résztvevői a Párizsi Magyar Intézetben (PMI). 

Az 1987-ben alapított, negyedévente megjelenő folyóirat egy nemzetközi vitafórum, amely a világ aktuális eseményeiről ad átfogó elemzéseket, a legkülönfélébb területeket érintve. Nemcsak történelmi megközelítésből vizsgál egy-egy kiválasztott témát, hanem igyekszik a legösszetettebb módon, egymástól akár egészen eltérő vélemények ütköztetésével körüljárni azokat. Talán ezért hivatkozik ilyen szívesen a világsajtó politikai, gazdasági, tudományos vagy kulturális témájú cikkeire és tanulmányaira. 

A Revue Passage-nak saját egyesülete is van (ADAPes), amely a lap tartalmával összhangban rendszeresen nemzetközi fórumokat, szemináriumokat és vitanapokat szervez. Legyen szó gazdaságról, közegészségről, energetikáról vagy a globalizáció okozta kulturális problémákról, mindig a téma legavatottabb szakértőit, kutatóit kérik fel a szervezők arra, hogy előadásaikkal orientálják a beszélgetést és vitát kezdeményezzenek. A francia politikai élet jelentős személyiségei (Nicolas Sarkozy köztársaságielnök-jelölt, Edouard Balladur volt miniszterelnök, a francia országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Henri Giscard d’Estaing volt államelnök stb.), tudósai és professzorai mellett minden alkalommal külföldi meghívottak is szerepelnek az előadók sorában.

Az ADAPes által szervezett konferenciáknak eddig többek között a francia Szenátus termei adtak helyet. Most először a Párizsi Magyar Intézet épülete is helyszínül szolgál, hiszen itt rendezik meg 2007. április 2-án soron következő vitanapjukat „A szélsőjobb és a populizmus Közép- és Kelet-Európában” címmel. A beszélgetés során a történeti elemzésen túl arról az alapvető átalakulásról is szó esik majd, amelyen a szélsőjobb oldal a ’90-es évekbeli elszigetelődésétől napjaink politikai – azon túl is parlamenti – életében való szerepvállalásáig keresztülment. 

A PMI Magyarország számára nemcsak kulturális képviseletet jelent Párizsban. Collegium Hungaricumként nagy hangsúlyt kíván fektetni a tudományok és az oktatás szerepének fontosságára is. Ennek érdekében a jövőben még inkább növelné a helyi intézményekkel és egyesületekkel kialakított együttműködések számát. Az idei félév programjai között egy közép-európai könyvbemutató-sorozat (Palabres Centre-Européennes), valamint a Hannah Arendt Intézettel (Institut Hannah Arendt) közösen szervezett tudományos-oktatási program is szerepel.