A
Kenedi-bizottság történész tagja szerint lesújtó, és rendkívül rossz
üzenetet hordoz, hogy a parlament még napirendre sem volt hajlandó tűzni
a pártállami iratokról szóló törvényjavaslatot. (Forrás:
Index)

Az Országgyűlés tegnap
délután szocialista és MDF-es képviselők szavazataival úgy döntött, hogy
nem veszi napirendre az eltitkolt pártállami múlt megismerhetőségéről
szóló SZDSZ-es javaslatot.

A
leszavazott javaslat értelmében az 1990. május 2-a előtt keletkezett
köziratok levéltárba kerülnének. Néhány indokolt kivételtől eltekintve
megismerhető lenne a pártállam idején közfeladatot ellátó személyek
tevékenysége is.

Ungváry Krisztián
történész, a múlt megismeréséhez szükséges kormányzati és jogalkotási
feladatokat megfogalmazó Kenedi bizottság tagja az Indexnek rendkívül
lesújtónak nevezte, hogy a parlament nem foglalkozik érdemben a
beadvánnyal.

„Az egyszerű
választópolgár ebből a színjátékból arra következtethet, hogy a
törvényhozásban a pártok lezsírozták, hogy ne történjen semmi –
fogalmazott Ungváry. – Az nem csoda, hogy a szocialisták többsége nem
szavazta meg a javaslat napirendre tűzését, de hogy az MDF-frakció egy
része sem, az már elég meglepő.”

Ungváry szerint mindez azt a gyanút erősíti, hogy a
kulisszák mögött politikai megegyezés alakult ki arra nézve, hogy ne
derülhessen ki a valós múlt.

„Ez az
egész ügy túlmutat a pártállami iratokon: a politikai elit hitelessége
kérdőjeleződik meg. Nem lehet csodálkozni, hogy jobboldalon azt mondják,
nem hiteles a kormánypárt politikája. Nem értem az okát, hogy miért így
döntöttek. Ez egy nagyon szűklátókörű, a magyar demokrácia jövőjét
megkérdőjelező döntés volt, és nagyon rossz üzenetet közvetít a
parlamenti elitről. A következményeit pedig érzékeljük a
belpolitikában.”

Ha a
törvényjavaslatból jogszabály lett volna, az nagyban elősegítette volna
az információs kárpótláshoz és a múlt megismeréséhez fűződő társadalmi
érdekek érvényesülését. Ugyanakkor annak a jelenlegi, meglehetősen
abszurd bírósági gyakorlatnak is véget vetett volna, mely szerint a
nyilvánosság előtt ügynökmúlttal vádolt személyek az iratok
hozzáférhetetlensége miatt szinte bizonyosan megnyerik a közlés nyomán
indított polgári pereket.