A pápa
halála és az új egyházfő trónra lépése közötti időszak évezredes
hagyományok szerint zajlik. A Múlt-kor összefoglalójában a legfontosabb
állomások és rituálék olvashatók.
Azt az időszakot, amely egy pápa halála és a következő
pápa trónra lépése között telik el, interregnumnak, azaz „uralkodások
között”-nek nevezik. Az interregnum rendszerint legalább két hétig tart,
ami alatt a pápát felravatalozzák, majd eltemetik. Közben a
pápaválasztásra jogosult bíborosok Rómába gyűlnek, hogy zárt ajtók
mögött döntsenek a következő pápa személyéről.
A kamarásnak (camerlengo) nevezett bíboros veszi át
ideiglenesen és korlátozott hatáskörrel az egyház vezetését. A napi
folyó ügyekben a kamarásból és három választott bíborosból álló testület
dönt. Nagyobb horderejű döntést az interregnum idején nem hoznak. A
Vatikán polgári irányítását ideiglenesen vatikáni bíborosok testülete
veszi át.
A négytagú különleges
testület első döntései között határoz arról, mikor vigyék át a pápa
holttestét a Szent Péter Székesegyházba, hogy a hívek leróhassák
tiszteletüket. Szintén hamar döntenek a pápa temetésének időpontjáról.
Ezután a kilencnapos gyásszal kapcsolatos intézkedéseket hoznak, majd
döntenek a konklávé kezdetének időpontjáról.
A különleges testület arról is gondoskodik, hogy
összetörjék a pápának a dokumentumok hitelesítésére szolgáló
pecsétgyűrűjét és ólompecsétjét, hogy senki ne használhassa őket
jogtalanul.
Az új pápa
megválasztásáról döntő konklávé a Michelangelo freskóival díszített
Sixtusi kápolnában ül össze. A 117 tagú bíborosi testület tagjai a pápa
halálát követő 15. és 20. nap között érkeznek Rómába, és
szavazócédulákkal döntenek az új pápa személyéről.
A leghosszabb konlávé három évig tartott (1268 és 1271
között), de sokszor csupán egyetlen napra volt szükség az új pápa
megválasztására. Amikor Karol Wojtylát 1978-ban pápává választották, még
három napra sem volt szükség a döntéshez.
Ha a konklávé megkezdődött, a bíborosok nem hagyhatják
el a Vatikánt, míg meg nem választják az új pápát. A szavazásokat a
Sixtusi kápolnában tartják, közben a vatikáni Casa Santa Marta hotelben
laknak. A bíborosok szigorú elzártságban döntenek: nem hagyhatják el a
Vatikánt, és semmiféle hír sem juthat be hozzájuk, míg a döntés meg nem
születik.