Beszámolót
hallgatott meg 2005–2007 közötti időszakról az Országgyűlés oktatási
bizottsága. A vélemények megoszlanak, hogy javult-e vagy éppen romlott a
helyzet. (Forrás: Hírextra)

Az
Országgyűlés oktatási bizottságának kormánypárti többsége hétfőn
általános vitára alkalmasnak találta a nemzeti és etnikai kisebbségek
helyzetéről szóló, 2005–2007 közötti időszakot felölelő beszámolót és a
hozzá kapcsolódó határozati javaslatot.

Az ellenzék elutasította a beszámolót és a határozati
javaslatot egyaránt.
Németh Erika, a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Hivatal főigazgatója elmondta: a kisebbségi oktatás
normatívája, az intézményfenntartásra szolgáló források összege
változatlan maradt. A stabil és kiszámítható működés feltételei
biztosítottak voltak.

Kérdésre
válaszolva ugyanakkor elismerte: ez reálértéken csökkenést
jelentett.
A roma kisebbségi oktatásban kiemelte többek között a
beás nyelvű tananyag összeállítását, az Útravaló Ösztöndíj Programot és
az antidiszkriminációs jelzőrendszer működtetését.

Pokorni Zoltán (Fidesz) az anyagot precíz munkának
nevezte, ugyanakkor, mint mondta, nem elfogadható az a kormányzati
munka, ami e téren folyt az említett időszakban.

Nem javult a helyzet, sőt rosszabb lett – fogalmazott a
fideszes képviselő.
Révész Máriusz (Fidesz) brutálisnak
nevezte azt a csökkenést, ami a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány
támogatásánál bekövetkezett. A támogatási keret a 2005-ös 1 milliárd 422
millióról mintegy 493 millióra apadt.

„Mellbevágónak” tartotta azt is, hogy a felsőoktatási
intézményekben a közel 3 ezer támogatott diák száma 1.700-ra
csökkent.

Az ellenzéki politikus
szerint óriási hiba volt az iskoláztatási támogatást visszaalakítani, s
iskolába járatás nélkül biztosítani a családi
pótlékot.

Teleki László (MSZP) arról
beszélt, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatási
keretéből a 2001/2-es tanévben még csak kilencezer, míg a 2004/5-ös
tanévben már mintegy 20 ezer, a 2005/6-os tanévben 18.600 diákot
támogatott. Utalt arra, hogy a közalapítványnál közel 100 millió forint
bennmaradt, mert nem pályáztak rá. Ugyanakkor forráshiány miatt egyetlen
pályázót sem kellett elutasítaniuk, szemben az Orbán-kormány
időszakával.

Botka Lajosné (MSZP)
jónak tartotta a beszámolót, amely tényszerű adatokkal megvitatható. Az
eltelt időszak pozitívumai között említette, hogy több kisebbségi
önkormányzat alakult, pozitív változások történtek az oktatási
intézmények fenntartásában, a tankönyvvé nyilvánítás rendszerébe a
nemzetiségi és kisebbségi oktatás vonatkozásában speciális elemek
kerültek be.