A
Neander-völgyi ember tovább élt a korábban becsültnél, mármint később –
csak 28-24 ezer ezer évvel ezelőtt halt ki – állítják brit
tudósok.
(Forrás: Múlt-kor)

Clive
Finlayson a Gibraltári Múzeum professzora következtetéseit azokra a
leletekre alapozza, amelyek nemrégiben kerültek elő Gibraltáron. Ezekből
az tűnik ki, hogy a Neander-völgyi ember Európában 4 ezer esztendeig,
vagy még hosszabb ideig kortársa lehetett a modern embernek, remek
szerszámokat készített – pattintott kőből -, állati prémekkel, bőrökkel
ruházkodott, étrendje változatos volt, bár főképp húsfélékből
állt.

A gibraltári Gorham-barlangból
előkerült maradványok alapján emlősöket, madarakat, kagylókat egyaránt
evett, de növényi táplálékot is. Finlayson értékelése szerint a
Neander-völgyiek valószínűleg „szociális őshálót” is kialakítottak,
nevezetesen gondoskodtak egymásról.

A korábbi tézisek szerint a Neander-völgyi ember 30
ezer éve halt ki, és legfeljebb 2 ezer éven át élt együtt a modern
emberrel. „Kétezer év eltérés pedig igencsak nagy idő az emberiség
történelmében” – hangsúlyozta Finlayson a Reuters brit
hírügynökségnek.