Komoly
tiltakozás közepette eladja több mint egyhektáros svábhegyi kertjét a
Mexikói úti Mozgásjavító Általános Iskola, hogy a telek árán új,
korszerű iskolát építsenek.
(Forrás: Népszabadság)

A történet értelmezhető egyfajta kiűzetésnek a
paradicsomból, más szempontból viszont áldozat egy fontos célért, amihez
a fővárosnak nem volt elég pénze.

A XII. kerületi Gyöngyvirág utcától a Lóránt útig
lefutó kert valamikor a Streibig családé volt, Streibig Ferenc a
„nyomorék gyermekek javára” létrehozott alapítványára hagyta 1931-ben.
Nádas Pál, a mozgásjavító igazgatója szerint ez tulajdonképpen azt
jelenti, hogy az akkor Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának nevezett
intézményre, a mai Mozgásjavító jogelődjére hagyományozta egyfajta
alapítványi formában. A telek végül 1964-ben került a Mozgásjavítóhoz,
miután meghalt az utolsó hozzátartozó is, akinek még haszonélvezeti joga
volt. Akkor az állam „elkobozta”, s attól kezdve a
mozgáskorlátozottakat foglalkoztató iskola és a Maglódi úti kertészeti
szakmunkásképző (ma már szakközépiskola) közösen működtette kertészeti
telephelyként és kollégiumként. A kertészeti iskolából ötven tanuló
teljesítette itt gyakorlata egy részét, köztük a Mozgásjavító tizenegy
tanulója, akik idefenn laktak.

Nádas Pál, akitől a kert eladásának gondolata
származik, egyébként az egyik szomszéd villában nőtt fel, nem mondható,
hogy a szívéhez nem áll közel a környék. Gyerekkorában gyakran átjártak a
hatalmas kertbe játszani, melyet akkor még Róza néni kertjeként
ismertek, idézi az emlékeket. Róza néni volt akkor a „haszonélvező”.

A kert gyönyörű ma is, főleg a
Lóránt úti vége, ahol öreg törökmogyorófák őrködnek. Bár a rajta álló
régi épületek nem túl szépek. A kollégium például istálló volt azelőtt.
Mégis szerettek itt lakni, itt dolgozni, akik idekerültek. Maga az
igazgató is itt kezdte a pályáját. A környékbelieknek pedig azért volt
fontos a kert, mert olcsón lehetett palántát, virágot kapni, s örültek,
hogy egyben megmaradt legalább ez az ingatlan. A környéken ugyanis
felaprózták a nagy telkeket. Ezen az 1,2 hektáros területen azonban
eddig nem lett úrrá az ingatlanpiac. Ezt az igazgató is igyekezett
megakadályozni korábban, amikor erre mások kísérletet tettek. Most mégis
úgy döntött, az iskolának fel kell áldoznia a kertet, hogy
megvalósulhassanak az 1993 óta el nem kezdett Mexikói úti beruházások.

Nádas Pál azt mondja, a dolgot
nemcsak az eszével, de a szívével is elrendezte. Mutatja a makettet,
amelyen látható, hogy hol épülne az új óvoda, a gyermekotthon, s az új
középfokú iskola a Mexikói úti régi iskolaépület mögött. A fővárostól
nemrég megkapták az Uzsoki kórház szomszédos épületét, amelyet szintén
bekapcsolnak majd az iskolafejlesztésbe. A létesítendő középiskolával
azok a mozgássérültek kapnának esélyt a szakmatanulásra, akik nem tudnak
integrálódni a normál középfokú oktatásba. Ők ma nagyon kevés lehetőség
között válogathatnak pályaválasztáskor.

Az iskolabővítést eddig azért nem tudták megvalósítani,
mert nem volt rá pénz. A beruházás összköltsége 4,5 milliárd forint. Az
egymilliárdra becsült „önrész” birtokában – ennyinek gondolják a kert
értékét – a főváros hajlandó felvenni a projektre egymilliárd hitelt, s
pályázik további 1,6 milliárd állami céltámogatásra, így már el lehet
kezdeni legalább a beruházás első ütemét.

Schiffer János főpolgármester-helyettes szerint a
kertből befolyó pénz egy olyan pluszfeladat megvalósításához kell,
amelyet az igazgató szeretne megvalósítani, de a főváros nem tervezett,
nincs is benne a céltámogatási kérelemben. Egyébként minden kérdésben az
igazgatóhoz tanácsol, mondván, az ő ötlete volt a vitatott koncepció.

Kiderül, nem pluszberuházásról van
szó, hanem arról, hogy az építkezést az építési törvény szigorodó
előírásai miatt csak drágábban lehet megvalósítani, mint 1993-ban
eltervezték, de emiatt sem a gyermekotthonról, sem az óvodáról, sem a
középiskoláról nem akar lemondani. A főváros pedig nem vállal
pluszköltségeket.

A nemes szándék
érthető, de a kert eladásával nem ért mindenki egyet, például
szeptemberben távozott az egyik igazgatóhelyettes, Deák Péter, ő a
Maglódi úti intézményben folytatja. Ellenzik az eladást a szomszédok is.
A Gyöngyvirág utcában lakó egykori önkormányzati képviselő, Berczik
Árpádné egy régi tulajdoni lap másolatával igyekszik bizonyítani, hogy
Streibig Ferenc 1931-ben a „nyomorék gyermekek javára” létrehozott
alapítványára hagyta a telket, mint mondja, azzal a kívánsággal, hogy a
terület a mozgáskorlátozott gyermekek nevelését szolgálja. Ha pedig a
telket eladják, ez a végakarat bizonyára nem teljesül.

Nádas Pál szerint egyszerű
hagyományozásról volt szó, s a hagyományozónak bizonyára nem lenne
kifogása az ellen, hogy a kert ára szolgálja majd a sérült gyermekeket.
Sokkal hasznosabban egyébként, mint maga a kert, melyben már nem volt
értelme az oktatásnak az igazgató szerint, s előbb-utóbb úgyis be
kellett volna zárni.

Az nem
remélhető, hogy a kert egyben marad. A XII. kerület szabályozási terve
szerint akár hat kisebb, 2000 négyzetméteres részre is osztható, ha az
új tulajdonos telekosztást kér. A szabályozás mindössze a Lóránt úti
bejárat felőli 2000 négyzetmétert javasolja kertnek megtartani értékes
növényzete miatt, valamint további négy fát a telek más részein. A XII.
kerület egyébként korábban jelezte, a kert kezelését ingyen átvenné, s a
területet egyben tartaná. Ez azonban valószínűleg nem jó a fővárosnak,
mert nem látna belőle pénzt.

A
Mozgásjavító Általános Iskolába jelenleg száznegyven gyerek jár, egy
részük itt is lakik. Az iskola a bővítés után több mint háromszáz
gyereknek adna otthont és tanulási lehetőséget. Mindez úgy valósulna
meg, hogy bevonnák a bővítésbe az Uzsoki úti kórház egyik átadott
épületét. A Mozgásjavító Mexikói úti műemlék épületéhez hátul egy
kétemeletes iskolaszárny kapcsolódik majd, amely a jelenlegi osztályok
mellett befogadna egy 9. és 10., valamint egy 0. évfolyamot, négy
gimnáziumi osztályt és ezenfelül két olyan évfolyamot, amelyben szakmát
tanulhatnának. Pincéjébe kerülne az uszoda. Hátul az udvarban hosszú,
összekötő szárny indulna a volt kórházépület felé, ennek emeletén
alakítanák ki részben a diákotthont, 2-3 ágyas szobákkal. Folytatásában
halmozottan sérült gyermekeknek ötcsoportos óvoda és gyermekotthon is
létesülne, utóbbi állami gondozottaknak. A volt kórházépület szintén
diákotthonként hasznosulna. A fejlesztések révén megoldható lesz az
épületek akadálymentes megközelíthetősége és átjárhatósága.