Nem
ritka látvány a kiállítótermekben az édesanyja kardigánját rángató
kisgyerek, aki percenként megkérdezi: mikor megyünk már?
(Forrás:
Népszabadság)

Arra ugyanis szinte
sehol nincs lehetőség, hogy amíg a szülő nézelődik, foglalkozzanak
gyermekével. Megkérdeztünk néhány múzeumot: mit tudnak tenni a
kisgyerekes szülőkért? A kiállítóhelyeken azt mondják: „gyerekmegőrzést”
nem vállalnak, de többféle módon próbálják megszerettetni a
legkisebbekkel is a múzeumokat – például az iskolai csoportoknak
szervezett múzeumpedagógiai programokkal. A Kogart és a Magyar Nemzeti
Múzeum nemrég pályázatot hirdetett: a gyerekek a helyszínen elkezdett, a
festmények inspirálta rajzokat otthon fejezhették
be.

Több intézmény is készít
kisebbeknek szóló kiadványokat, amelyek segítségével a szülők és a
gyerekek közösen nézhetik végig a tárlatokat. Ilyen volt a Szépművészeti
Múzeum Van Gogh-borítékja, amelyben játékos feladatokat találtunk
efféle kérdésekkel: Te milyen tájba festenéd magad, amikor szomorú vagy?
Mi a különbség a festmény és a vázlat között? A Magyar Nemzeti Galéria a
Magyar Vadak című tárlathoz készített nemrég hasonló
kiadványt.

Az intézmények ugyanakkor
inkább a közös, családi programokat részesítik előnyben. A
Szépművészetiben például a hétvégi gyerekfoglalkozások havonta egyszer
családi nappá bővülnek, és a család minden tagjának kínálnak
programokat. A Nemzeti Múzeumban a nagyobb ünnepekhez kapcsolódóan
szerveznek családi foglalkozásokat-eseményeket. Úgy tapasztalják, hogy a
felnőttek is szívesen kapcsolódnak be egy-egy játékos feladatba, a
Múzeumok Éjszakáján például legutóbb szinte lelkesebben készítettek
mozaikot, mint a gyerekek. A hétvégi programok rendszeressé tételét
ugyanakkor egyelőre hátráltatja, hogy nem tudnak elegendő munkatársat
megfizetni.

Pénzhiány miatt szűnt
meg nemrég a Szépművészeti egyik kezdeményezése is: korábban azoknak a
szülőknek, akik egy-egy foglalkozásra elhozták gyermeküket, a
foglalkozás ideje alatt tartottak tárlatvezetést. Ugyanakkor hogyha akad
is némi többletpénz, azt nem feltétlenül hasonló feladatokra,
fejlesztésekre költik az intézmények, hiszen sok más területen is vannak
lemaradásaik.

Ezt látszik
alátámasztani az a tény is, hogy a múzeumi fejlesztésekre, külön
felsorolt pontként gyermekbarát funkciók kialakítására kiírt Alfa
program pályázatain az elmúlt három évben országszerte öszszesen öt
múzeum kért és kapott támogatást ilyen célra. Közülük az egyik a barcsi
Dráva Múzeum, amelynek igazgatója, Mészáros Ádám azt mondja: azért
fejlesztenek, mert csak egy interaktív, érdekes, látogatóbarát múzeum
képes becsalogatni az embereket. Ezért minden kiállításon létrehoznak
egy „hangos sarok” nevű részt, ahol a gyerekek interaktív módon
ismerkedhetnek például a madárhangokkal. Kialakítottak egy
„látogatóbarát raktárat” is, ahol a tárgyak között tartanak
beszélgetéseket, főleg iskolai osztályoknak, de kérésre akár
családoknak, csoportoknak is.