Elkészült
a Nemzeti Szélessávú Stratégia.
(Forrás: Magyar Rádió)

A „szélessávú közmű” kiépítésének, illetve a
releváns közigazgatási, üzleti és kulturális tartalmak fejlesztésének
támogatását hangsúlyozza és – a szélessávú internetezés elterjedésének
gyorsítása érdekében – több száz milliárd forint fejlesztési forrás
bevonását javasolja az elkövetkező években az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium (IHM) megbízásából elkészített Nemzeti Szélessávú
Stratégia (NSZS). 
  

„A szélessávú elektronikus kommunikáció
olyan transzmissziós mechanizmusnak tekinthető, amelynek révén az
infokommunikációs eszközök termelése és még inkább felhasználása növekvő
mértékben járulhat hozzá a versenyképesség javulásához” – olvasható az
IHM Piacelemzési Főosztályának megbízásából készült szélessávú
stratégiában, amely szerint Magyarországon esély mutatkozik arra, hogy a
felzárkózás egyik fő hajtóerejévé már rövid távon is a szélessáv
váljon. Az NSZS elkészítésének fő célja, hogy az IHM a szélessávú
elektronikus kommunikáció fejlesztésének következetes és hosszú távú
szempontjait hangsúlyosan és eredményesen tudja megjeleníteni az uniós
források és a hazai társfinanszírozás felhasználását hosszú távon
meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv második tervezési szakaszában (NFT
II.).

Az NSZS keretében készült
helyzetértékelés szerint a lakossági internetpenetráció és a száz
lakosra jutó szélessávú előfizetés szám tekintetében továbbra is
jelentős Magyarország lemaradása az Európai Unióhoz és a világ
fejlettebb gazdaságaihoz képest. Ugyanakkor európai összevetésben is
bíztató adat, hogy Magyarországon a szélessávú előfizetések aránya az
összes internetelőfizetésen belül már megközelítette az ötven
százalékot, és az NSZS előrejelzése szerint 2006 végére eléri a hatvan
százalékot is.

A helyzetértékelés
az erősségek közé sorolta emellett a hírközlési tarifák csökkenő
trendjét, az infrastruktúrák közötti verseny szempontjából kiemelt
jelentőségű, hetven százalék feletti hazai kábeltelevíziós
lefedettséget, az uniós összevetésben is kiugróan magas felsőoktatási és
középiskolai internet- és számítógép-   

  
hozzáférési mutatókat, valamint
azt a tényt, hogy a projekt keretében készült lakossági felmérés
szerint az internet megítélése a lakosság körében alapvetően pozitív.
Ugyancsak a biztató tényezők közé tartozik, hogy a jövedelmi
viszonyokhoz képest (vásárlóerő-paritáson számolva) magas a háztartások
költségvetésén belül az infokommunikációs kiadások (kábeltévé, vezetékes
telefon, mobiltelefon, szórakoztató elektronika, számítógép stb.)
aránya. A szélessávú internetezés terjedésének ugyanakkor a felmérés
szerint továbbra is fontos akadálya a szélessávú szolgáltatások korlátos
elérhetősége, illetve magas ára. A hosszabb távú növekedési kilátások
szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy a magyar népesség közel
hatvan százaléka digitálisan írástudatlannak tekinthető: sem internet-,
sem PC-használati tapasztalattal nem rendelkezik. Az IHM ezt a helyzetet
célzott és a szolgáltatók bevonására építő kommunikációs és képzési
projektekkel tervezi megváltoztatni.

A stratégiai helyzetértékelés alapján a szélessávú
elektronikus kommunikáció terjedését a relatíve magas díjcsomagokon
felül elsősorban a hozzáférés elégtelensége és a releváns
tartalomkínálat hézagossága gátolja, emellett – horizontális
szempontként – az esélyegyenlőség területén mutatható ki közvetlen
beavatkozást igénylő torzulás.

A
fentiek miatt a stratégia a prioritások kijelölésénél főként a
hozzáférés, a tartalom és az esélyegyenlőség problémájára koncentrál, és
az alábbi konkrét stratégiai célokat fogalmazza
meg:

• 
  
  a
  szélessávú internetpenetráció (100 lakosra jutó szélessávú előfizetések
  száma) 2008 végéig eléri az EU átlagát, 2013 végéig az EU 15
  átlagát;


• 
  
  az e-Közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele 2008
  végéig eléri az EU átlagát, 2013 végéig az EU 15
  átlagát;


• 
  
  az e-Kereskedelem részaránya 2008 végéig eléri az EU
  átlagát, 2013 végéig az EU 15
  átlagát;


• 
  
  kilencven százalékos lakossági szélessávú lefedettség
  2008 végéig, teljes lefedettség
  2010-ig;


• 
  
  a „digitálisan írástudatlan” lakosság részaránya
  2008-ig kevesebb mint ötven százalék, 2013-ig kevesebb mint
  egyharmad.

Az NSZS javaslatot tesz a fenti célok eléréséhez
alkalmazható szabályozási (például versenyszabályozás,
konvergenciaszabályozás), közpolitikai (például célzott tájékoztató
kampányok, keresletaggregálás stb.), illetve fiskális eszközök (például
szélessávú infrastruktúra és közösségi internethozzáférési pontok
kiépítésének támogatása falvakban, kistelepüléseken és a közoktatásban,
adókedvezmények, innovatív fejlesztések támogatása stb.). körére.

Az NSZS a fentiek alapján
programjavaslatokat is megfogalmaz a most készülő, 2007-2013 közötti
időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervhez, külön hangsúlyozva, hogy a
pályázati formában vagy központi programként megvalósuló programok
mellett kiemelt jelentőséget tulajdonít az IT-szempontok horizontális
megjelenítésének a fejlesztési tervben.

Az NSZS készítői szerint az egyes támogatási
intézkedések közül az e-Közigazgatás, illetve az e-Kultúra fejlesztése
központi programként, a „Szélessávú Közmű” pályázati formában, míg az
e-Üzlet fejlesztése pályázatként és egyúttal az IT-szempontoknak a
Nemzeti Fejlesztési Tervben való horizontális megjelenítése formájában
tűnik a leghatékonyabbnak. A szerzők szerint fontos hangsúlyozni, hogy a
javasolt eszközök programozásával kapcsolatos feladat független a
megvalósítás konkrét intézményi, szervezeti kereteitől.

Az NSZS a programozás szintjén a
„Szélessávú Közmű” program indikatív finanszírozási igényét készítette
el, amelynek alapján a legfontosabb
következtetések:

• 
  
  A Szélessávú Közmű program finanszírozására a 2006-os
  költségvetési évben mintegy 17-18 milliárd forint
  szükséges.


• 
  
  Ebből az összegből a különböző determinációk miatt
  (Közháló, GVOP programok) mintegy 10-11 milliárd forint részben az IHM
  költségvetésében, részben a 2004-2006-os Nemzeti Fejlesztési Tervben
  (NFT I.)-ben biztosított.
  


• 
  
  Az
  adókedvezmények becsült 5 milliárd forint körüli forrásigénye a központi
  költségvetést terhelő tételként jelenik
  meg.


• 
  
  A
  fejlesztéspolitikai eszközök finanszírozásához az IHM 2006. évi
  költségvetéséből további mintegy 2 milliárd forint szükséges.
  


• 
  
  A
  2007-2013-as fejlesztési periódus tekintetében a „Szélessávú
  Közmű“ keretében javasolt programok előzetes, indikatív
  forrásigénye 290 milliárd
  forint.


• 
  
  Ez az összeg egyaránt magában foglalja a várható
  magán-, uniós és nemzeti
  finanszírozást.


• 
  
  Az előzetes számítások szerint a közoktatás esetében a
  legmagasabb a becsült forrásigény: az „Intelligens iskola“
  program a Szélessávú Közmű finanszírozási igényének több mint 70
  százalékát jelenti.

A pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó becslés csak a
Szélessávú Közmű programra vonatkozik, és nem terjed ki a
tartalomkínálat fejlesztését célzó programjavaslatokra (e-Közigazgatás,
e-Üzlet, e-Kultúra), mivel ezen területek kívül esnek a szélessávú
stratégia mandátumán.

Tekintettel a
szélessávú fejlesztések kiemelt versenyképességi és társadalmi
jelentőségére – több ország, például Anglia, Kanada, Olaszország,
Hollandia példája alapján – a stratégia javaslatot tesz egy
„Szélessáv-fejlesztési Munkacsoport“ (Broadband Task Force)
kormányhatározatban történő létrehozására.

A Nemzeti Szélessávú Stratégia, az azt megalapozó
tanulmányok, illetve a projekt keretében készült lakossági felmérés
eredménye letölthető
az IHM honlapjáról
.