A magyar
nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak hétfőn a tavaszi érettségi
vizsgák, a diákok emelt és középszinten adnak számot
tudásukról.
(Forrás: MTI)

A
vizsgákat a tételek tavalyi, idő előtti nyilvánosságra kerülése miatt
megerősített biztonsági intézkedések mellett tartják. A hétfői vizsgákon
középszinten 91.942-en, emelt szinten 6.290-en vizsgáznak. Kedden
matematikából írnak a diákok. Az oktatási tárca tájékoztatatása szerint a
magyar írásbeli érettségiken a diákok magyar helyesírási szótárt
használhatnak, a maturálóknak a szövegértési feladatsorra 60 perc, a
szövegalkotási feladatokra 180 perc áll rendelkezésre. A szaktárca
közlése szerint a sokféleség dominál a
vizsgafeladatokban.

Az írásbeli és
szóbeli vizsgákon vannak a korábbinál jóval kevesebb lexikális tudást
igénylő hagyományos, megtanult ismereteket számon kérő feladattípusok.
Ezek mellett döntően a megszerzett ismereteket, információkat különböző
képességek segítségével alkalmazó, rendszerező feladatok jelennek meg a
vizsgafeladatok között. A tudás alkalmazására, a képességek
mozgósítására helyezték a hangsúlyt.

A szövegértési feladat szövege általában 800-1.100 szó
terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány,
publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a
kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként a megadott
válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotáskor a vizsgázó három,
eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet:
ez lehet, érvelő fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális,
etikai, életmódbeli kérdésekről, vagy egy mű (pl. lírai alkotás, rövid
szépprózai mű, drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése,
értelmező bemutatása és két esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi
mű, műrészlet) adott szempontú összehasonlítása.

Az idén minden szinten minden tárgyból több egymással
egyenértékű feladatsor készült, s sorsolással választják majd ki a végső
feladatsort. Az érettségi feladatlapok csomagolását az OKÉV logisztikai
osztálya végezte megfelelő biztonsági berendezésekkel felszerelt
épületében, s a csomagolás és tárolás idejére 24 órás őrség garantálja
majd a biztonságot. A tételek szállítása leplombált csomagterű
gépjárműveken történt, a gépkocsivezető mellett legalább még egy
kísérővel. A vizsgatételek a lehető legkésőbbi időpontban, a vizsganap
reggelén kerülnek ki az iskolákba, addig őrzésük az illetékes
körzetközponti jegyzők feladata. A tételeket tartalmazó biztonsági
tasakok a vizsgák előtt harminc perccel bonthatók fel, s erről
jegyzőkönyv készül. A tételeket a tantestület három tagjából álló
bizottság előtt kell felbontani. Jegyzőkönyv készült, illetve készül a
nyomtatási folyamatokról és a selejtekről is. A tételek idő előtti
felbontása, továbbítása, terjesztése bűncselekmény, amely minimális
esetben is egyéves szabadságvesztéssel büntethető.

Azért, hogy a tavalyi érettségihez hasonló történések
ne fordulhassanak elő, a tételeken a szolgálati titok felirat nagy
betűkkel szerepel, s a feladatlapok formailag teljesítik a titokvédelmi
követelményeket. Az írásbeli érettségi feladatlapok és megoldási
útmutatóik a véglegesítés időpontjától a felhasználás időpontjáig
tartoznak a szolgálati titokkörbe, a minősítés a tételcsomag
felbontásakor szűnik meg.

A vizsgák
megszervezésére a belügyi és oktatási tárca, valamint az OKÉV
költségvetésében összesen mintegy 2,5 milliárd forintot különítettek el.
Az oktatási tárca adatai szerint a tavaszi érettségi vizsgákra, több
mint 120 ezer diák jelentkezett, közülük „rendes” érettségit 95.512-en
tesznek. Az idén a 120 ezer maturáló diák számára 520 ezer vizsgát
szerveznek, amelyből 443.400 középszintű, 46.360 emelt szintű vizsga
lesz majd, a fennmaradó „beszámítós” vizsgákat már korábban letették a
tanulók. A tényleges emelt szintű vizsgák száma a tavalyihoz képest 75
százalékkal magasabb, a rendes érettségit tevő diákok vizsgáinak 87,5
százaléka középszintű, 6,7 százaléka emelt szintű.