Herczeg Ferenc ugyanolyan súlyú íróként oktatandó, mint Arany János; Kertész Imrét, Nemes Nagy Ágnest és Szerb Antalt kihagyták; az általános iskolai témakörökben csak a győztes csaták szerepelnek – néhány azokból a szakmai kifogásokból, amelyek a napokban hangoztak el az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) kapcsán. Példátlan, hogy a NAT alkotói teljes inkognitóban vannak, ezért azt sem tudni, ki adta az általános iskolai utolsó témakör címét: „Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; a magyar megmaradás kérdései”.

Kertész Imrét, Nemes Nagy Ágnest és Szerb Antalt kihagyták, miközben Wass Albertnek és Nyirő Józsefnek nagyobb teret biztosítanak az új Nemzeti Alaptantervben (Nat). Elsőként az irodalomoktatás részleteit kapta fel a sajtó, kiemelve azt is, hogy hangsúlyosabban kezelnék a jövőben Herczeg Ferenc munkásságát.

Arról korábban beszámoltunk már, hogy a Magyartanárok Egyesülete élesen nekiment az új alaptantervnek. A szervezet elnöke, Arató László írt arról a HVG.hu-n: „Nem az az elsődleges kérdés, hogy örüljünk-e Agatha Christie-nek, Tonke Dragtnak, George Orwellnek, Bohumil Hrabalnak, Herczeg Ferencnek vagy Wass Albertnek, hanem hogy ennyi anyag mellett marad-e bármi tere a korszerű irodalmi és kommunikációs nevelésnek, a gondolkodni és beszélni tanításnak (Babits), a bevezetőkben megfogalmazott szép elveknek, az »aktív tanulásnak«, a kompetenciafejlesztésnek, differenciálásnak, olvasóvá nevelésnek? Márpedig szemernyi sem marad.”

Arató nem tartja alaptantervnek sem mindezt, mert nem kereteket, „műveltségterületenként követendő fejlesztési területeket tartalmaz, hanem részletekbe menően előírja a tananyagot.”

A január 31-én este megjelent alaptantervvel ugyancsak nem ért egyet a Történelemtanárok Egylete. Elfogadhatatlannak tartják a megfogalmazott célokat, továbbá úgy látják, az ellent mond a digitális kor kihívásainak. Bírálják az előírt „egyoldalú ideológiai normakövetést”, ahogy a sokszor kimondottan „torz történelemszemléletet” is.

Nem tetszik nekik a nyilvánosság és a szakmai egyeztetés hiánya, de például a tananyagcsökkentést támogatják. Úgy látják, a Nat esetében a „normakövetés” kötelező ideológiát jelent, ami márpedig nem lehet a történelemtanítás célja.

„Az általános iskolai témaköröknél csak az »Árpád-kori győztes harcok és csaták« szerepelnek, emiatt például a tatárjárás kimaradhatna. Ezzel lehetne/kellene erősíteni a fent idézett, pozitív nemzettudat kialakítását?

Hasonlóan: a középiskolai témaköröknél a Horthy-korszak a »talpra állás Trianon után« csak pozitív üzenetét kell közvetíteni?” – hozott konkrétabb példákat a Történelemtanárok Egylete. A szervezet kiemelte azt is, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával született, „még a készítők neve sem ismert.” A teljes állásfoglalásuk elérhető a honlapjukon.

Forrás