A magyar iskolarendszer újratermeli a hátrányokat – kerekasztal-konferencia
2007. február 5. hétfő, 0:00
A magyar
iskolarendszer folyamatosan újratermeli a hátrányokat, aminek
következtében csökken az ország versenyképessége.
(Forrás:
MTI)
A magyar iskolarendszer
folyamatosan újratermeli a hátrányokat, aminek következtében csökken az
ország versenyképessége, erősödnek a társadalmi egyenlőtlenségek és a
tartósan szegény családok körében tartóssá válik az iskolázatlanság –
fejtette ki Kertesi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia
Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szombaton
Budapesten.
A kutató a Magyarország
holnap című kerekasztal-konferencián hangsúlyozta, hogy az
iskolarendszer újratermeli az egyenlőtlenségeket, ezért meg kell
változtatni az intézményes feltételeket és a finanszírozást, fejleszteni
kell a tanárképzést és nagy hangsúlyt kell helyezni a hiányzó
alapkészségek pótlására.
Az
iskolarendszert úgy kell működtetni, hogy minden tanulót el kell
juttatni az alapkészségek elvárható szintjére – mondta a szakember. A
közgazdász szerint csökkenteni kell a kisgyermekkori hátrányokat is. A
jelenlegi iskolarendszer hátrányai között említette még, hogy csökkenhet
a társadalmi szolidaritás, valamint növekvő egyenlőtlenségek lesznek az
egészségi állapotban és az élettartamban.
Előadásában kiemelte, hogy felmérések szerint a magyar
diákok és az alacsony iskolázottságúak körében feltűnő az alapkészségek
hiánya: az írás, az olvasás, a szövegértés, illetve a matematikai
készségek tekintetében Magyarország jelentős lemaradással küszködik. A
kutató kitért arra, hogy Magyarországon az európai átlagnál húsz
százalékkal alacsonyabb a foglalkoztatottság, de nem általában véve,
hanem az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében.
Ehhez kapcsolódva elmondta: az alacsony
iskolázottságúak aránya jelenleg harminc százalék; ezen a mutatón az
oktatási expanzió valamelyest javított ugyan, de az arány a jövőben
nagymértékben nem fog csökkenni. Kertesi Gábor ennek okaként a
középiskolai lemorzsolódást említette. Mint mondta, egyáltalán nem
törvényszerű, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők alapkészségei
rosszak kell, hogy legyenek, mert vannak országok, ahol ezek a készségek
ugyanennél a rétegnél jobbak.
Lannert Judit, az Országos Közoktatási Intézet kutatási
igazgatója felmérések eredményeit mutatta be az elhangzottakhoz
kapcsolódva. Kiemelte, hogy egy 2005-ös oktatási minisztériumi felmérés
szerint a 6-10. évfolyamos tanulók körében nagyon alacsony a szövegértés
és a matematikai készségek szintje.
Hozzáfűzte: az Eurobarométer 2005-ös adatai szerint
Magyarország az aktív idegennyelv-ismeret tekintetében az uniós országok
közül az utolsó helyen áll.