Nyelvi
előkészítő évfolyamokkal igyekszik behozni az oktatási tárca
Magyarország nyelvtudásbeli lemaradását. A diákok szívesen tanulnának
egyszerre két nyelvet is.
(Forrás: Népszabadság)

Az Oktatási Minisztérium 2003-ban indította útjára
átfogó idegennyelv-tudást fejlesztő stratégiáját, a Világ-Nyelv
Programot, amelynek célja, hogy elősegítse hazánk felzárkózását az
idegen nyelveket beszélő európai országok sorába. A tárca ezzel azt
szeretné elérni, hogy az összes, iskolapadot elhagyó fiatal rendelkezzen
legalább egy idegen nyelv középszintű és egy másik nyelv alapszintű
ismeretével, legyen képes a nyelvtudását fenntartani és
továbbfejleszteni, illetve más idegen nyelveket is megtanulni.

A Világ-Nyelv Program részeként a
múlt tanévtől nyelvi előkészítő évfolyamok indulnak a hazai
középiskolákban. A diákok ezen a nulladik évfolyamon az időkeret
legalább negyven százalékában – minimum heti tizenkét órában – idegen
nyelveket, a maradék órák 25 százalékában pedig informatikát tanulnak. A
fennmaradó idő felhasználásáról az iskolák szabadon dönthetnek; a
szaktárca a képességek fejlesztését, a beszédkultúra oktatását ajánlja. A
nyelvi előkészítő évfolyamokra beiratkozott diákoknak a középiskola a
nulladik év miatt egy évvel tovább tart.

A tavalyi tanévben összesen 407 középiskola indított
749 nyelvi előkészítő csoportot, amelyekbe 11 834 diák iratkozott be. A
csoportok csaknem kétharmadában angolt, majdnem egyharmadában németet,
alig több mint egy százalékában pedig egyéb nyelveket – franciát,
spanyolt, latint, szerbet, horvátot, szlovákot, olaszt, japánt és oroszt
– tanultak a diákok.

A képzés
sikerességéről, a diákok nyelvi teljesítményéről az oktatási tárca
készített felmérést hatvannégy nyelvi előkészítő osztályt indító iskola
bevonásával. Egy 2003-as reprezentatív mintán végzett felmérés adataival
összehasonlítva – amelyben a 10. osztályosok nyelvi teljesítményét
vizsgálták – nem túl meglepő eredmény született: a nyelvi előkészítősök
messze túlszárnyalják az országos átlagot.

Az Oktatási Minisztérium ajánlásai ugyanakkor nem
érvényesülnek maradéktalanul a nulladik évfolyamokon. A szaktárca
szerint az volna ideális, ha a nyelvi előkészítő osztályokban két idegen
nyelvet tanulnának a diákok. Ehhez képest a felmérésben részt vevő 64
iskola közül mindössze kilencben oktattak két nyelvet – holott a diákok
több mint a fele szívesen vállalkozna két nyelv tanulására is. A
vizsgálatból az is kiderült, hogy nincs igazán különbség az egy és a két
nyelvet tanuló diákok teljesítménye között. Vagyis: az egyszerre két
idegen nyelvet tanuló diákok éppen olyan jól teljesítettek a nyelvi
teszteken, mint az egy nyelvvel foglalkozó társaik.

Hogy miért döntöttek mégis egyetlen nyelv oktatása
mellett az iskolák, arra a kutatás szerint az erőforrások hiánya sem ad
magyarázatot: számos olyan iskola szerepelt a mintában, ahol a két
csoportra osztott osztály két különböző nyelvet tanult. A vizsgálat
ugyanakkor rámutat arra is, hogy ha az ajánlottnál (heti tizenkét óra)
magasabb óraszámban tanítanak egy nyelvet, abból nem profitálnak
jelentős mértékben a diákok – a kutatók szerint a többletóraszámot
érdemesebb volna a második nyelv oktatására fordítani.

A tárca ajánlása egy-egy nyelvi
előkészítő csoportnál nem javasol 18 főnél nagyobb létszámot, ennek
ellenére a mintába bekerültek 23 fős csoportok is. A németes
csoportokban maximálisan figyelembe vették az ajánlást az iskolák, az
angolosoknál azonban olykor túllépték a létszámot – nyilvánvalóan az
angol nyelv népszerűsége miatt. A vizsgálat szerint a közepes létszám
(13-18 fő) még nem jelent hátrányt a nyelvtanulásban, a magas létszám
(18-23 fő) viszont egyértelmű lemaradást eredményez, főként haladó
szinten.