• Címlap
  • English
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

A legvédtelenebbek joga
2010. február 9. kedd, 0:00

Húszéves
a Gyermekjogi Egyezmény. Hogy minek erről beszélni? Például: A vak
(siket, beszédfogyatékos, mozgássérült, autista stb.) gyereket nem
veszik fel az általános (általános?) iskolába. A legfeljebb 30 napra
elrendelhető átmeneti nevelésbe vett gyerek több hónapig, gyakran évekig
bizonytalanságban él, távol családjától, s a velük való
kapcsolattartása korlátozott. (Forrás: Népszabadság)

[…]


Néhány
fontosabb gyermeki jog:


A családban
való nevelkedés joga. Az állam kötelezettsége a gyermekek családban való
nevelkedésének segítése és támogatása.


A védelemhez való jog. Az állam köteles biztosítani a
gyermekek védelmét a testi, lelki és érzelmi bántalmazás, az erőszak, a
durvaság, a kizsákmányolás minden formája, a kegyetlen, embertelen vagy
megalázó büntetések vagy bánásmód és az elhagyás, elhanyagolás
ellen.


A különleges gondozáshoz való
jog. Az állam kötelezettsége a testi vagy szellemi fogyatékos gyerekek
megfelelő gondozása, fejlesztése. Hozzátartozik e joghoz a szülő
választási joga, hogy ezt a különleges gondozást a gyermek elkülönített
(szegregált) közoktatási intézményben vagy a többi gyerekkel azonos
osztályban, csoportban kapja-e meg. Ma még sajnos sok a kényszerpálya és
a törvénysértő intézményi akadály a gyermek életét oly nagyon
meghatározó iskolai státuszdöntések meghozatalában.


Az oktatásnak – amelyet az államnak ingyenesen kell
biztosítania alapfokon – a gyermekjogi egyezmény szerint a következő
céljai vannak:


– a gyermek
személyiségének kibontakozása, szellemi és fizikai tehetségének és
képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való
kifejlesztése;


– az emberi jogok és
az alapvető szabadságok megértése és tiszteletben
tartása;


– a szülők és a saját
identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tisztelet
kialakítása;


– a megértés, a béke, a
türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi, nemzeti
és vallási csoport közötti barátság szellemének
elsajátítása;


– a természeti
környezet iránti tisztelet elmélyítése.


[…]


A gyermek tehát
olyan különleges jogállású ügyfél, kliens, jogalany, akinek érdekét
minden más érdeket megelőzően kell a döntések során figyelembe venni.
Nem kis követelmény ez, ugyanis sokkal inkább az intézményi, a
fenntartói, a pénzügyi, a munkáltatói, a szakmai és a hatalmi érdekek
szoktak érvényesülni. A gyermek esetében viszont a jogalkalmazónak a
mérlegelési jogának körében a gyermek javára kell határoznia! (Amikor
például a problémás tanuló elhárításáról, eltanácsolásáról,
elkülönítéséről, eltávolíttatásáról dönt az iskola, akkor lehet fontos a
tanárok, az iskola és a szülők érdeke, de az elsődleges érdek az
érintett tanulóké kell legyen!)


Olvassa
el dr. Bíró Endre teljes cikkét a Népszabadság webhelyén
»

0 shares
Már egy mozijegy ára is segítség! Ha teheted, támogasd a Történelemtanárok Egyletének munkáját!
Számlaszám: 11705008 – 20133762
Rendszeres utalás
Eseti támogatás
Köszönjük!

Vissza

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Galéria

1956 a tankönyvekben (Fehérvárcsurgó)

Történelemtanárok (31.) Országos Konferenciája

Sorsfordító változások... - amelyek után új irányt vett a történelem

Eddigi konferenciáink

A Történelemtanárok (31.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Szebenyi Péter-díj

A Szebenyi Péter-díj 2021. évi díjazottja: Hidas Gábor

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Támogatók

Adomány

Címkék

alapvizsga Centropa civil Civil Közoktatási Platform családtörténet emberi jogok emléknap felhívás kerettanterv Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017