Húszéves
a Gyermekjogi Egyezmény. Hogy minek erről beszélni? Például: A vak
(siket, beszédfogyatékos, mozgássérült, autista stb.) gyereket nem
veszik fel az általános (általános?) iskolába. A legfeljebb 30 napra
elrendelhető átmeneti nevelésbe vett gyerek több hónapig, gyakran évekig
bizonytalanságban él, távol családjától, s a velük való
kapcsolattartása korlátozott. (Forrás: Népszabadság)
[…]
Néhány
fontosabb gyermeki jog:
A családban
való nevelkedés joga. Az állam kötelezettsége a gyermekek családban való
nevelkedésének segítése és támogatása.
A védelemhez való jog. Az állam köteles biztosítani a
gyermekek védelmét a testi, lelki és érzelmi bántalmazás, az erőszak, a
durvaság, a kizsákmányolás minden formája, a kegyetlen, embertelen vagy
megalázó büntetések vagy bánásmód és az elhagyás, elhanyagolás
ellen.
A különleges gondozáshoz való
jog. Az állam kötelezettsége a testi vagy szellemi fogyatékos gyerekek
megfelelő gondozása, fejlesztése. Hozzátartozik e joghoz a szülő
választási joga, hogy ezt a különleges gondozást a gyermek elkülönített
(szegregált) közoktatási intézményben vagy a többi gyerekkel azonos
osztályban, csoportban kapja-e meg. Ma még sajnos sok a kényszerpálya és
a törvénysértő intézményi akadály a gyermek életét oly nagyon
meghatározó iskolai státuszdöntések meghozatalában.
Az oktatásnak – amelyet az államnak ingyenesen kell
biztosítania alapfokon – a gyermekjogi egyezmény szerint a következő
céljai vannak:
– a gyermek
személyiségének kibontakozása, szellemi és fizikai tehetségének és
képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való
kifejlesztése;
– az emberi jogok és
az alapvető szabadságok megértése és tiszteletben
tartása;
– a szülők és a saját
identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tisztelet
kialakítása;
– a megértés, a béke, a
türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi, nemzeti
és vallási csoport közötti barátság szellemének
elsajátítása;
– a természeti
környezet iránti tisztelet elmélyítése.
[…]
A gyermek tehát
olyan különleges jogállású ügyfél, kliens, jogalany, akinek érdekét
minden más érdeket megelőzően kell a döntések során figyelembe venni.
Nem kis követelmény ez, ugyanis sokkal inkább az intézményi, a
fenntartói, a pénzügyi, a munkáltatói, a szakmai és a hatalmi érdekek
szoktak érvényesülni. A gyermek esetében viszont a jogalkalmazónak a
mérlegelési jogának körében a gyermek javára kell határoznia! (Amikor
például a problémás tanuló elhárításáról, eltanácsolásáról,
elkülönítéséről, eltávolíttatásáról dönt az iskola, akkor lehet fontos a
tanárok, az iskola és a szülők érdeke, de az elsődleges érdek az
érintett tanulóké kell legyen!)