Érdekes
információk egy tanulmányból
(Forrás: Népszabadság)
A legtöbb roma hallgató pedagógusképzésben vesz
részt, ezen belül is a tanárképző főiskolák állnak az első helyen –
derül ki az Oktatáskutató Intézet tanulmányából. A fővárosból és a
nagyvárosokból a cigány hallgatók alig negyede, több mint negyven
százaléka községekből érkezik. A roma
hallgatók a legnagyobb arányban a budapesti felsőoktatási intézményekben
tanulnak, de kiemelkedően sok cigány származású diákot iskolázott be a
Pécsi Tudományegyetem is – derül ki az Oktatáskutató Intézet
tanulmányából. A Forray R. Katalin vezetésével készült kutatás
adatbázisát a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány ösztöndíjában
részesülő 950 nappali tagozatos hallgató által kitöltött kérdőívek
képezték (38 adatlap értelmezhetetlen volt).
A Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Vas megyei
intézményekben kevés roma diák tanul, ami azért is feltűnő – állapítja
meg a tanulmány –, mert az országnak ebben a térségében igen sok cigány
él. A legtöbb roma Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jut el a
felsőoktatásba, ezt követi Budapest, majd Jász-Nagykun-Szolnok és
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A kutatásból kiderült: a települési
hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a roma hallgatók aránya. A
fővárosból és a nagyvárosokból ugyanis a cigány hallgatók alig több mint
negyede érkezik, a községekből viszont több mint negyven
százaléka.
A legtöbb cigány hallgató
pedagógusképzésben vesz részt, ezen belül is első helyen állnak a
tanárképző főiskolák. Az egyetemi szintű bölcsészettudományi szakok,
valamint az óvó- és tanítóképző szakok csaknem azonos számú hallgatóval a
második helyen állnak. A tanulmány rávilágít: a közhiedelemmel
ellentétben viszonylag magas a műszaki területen is a roma tanulók
aránya: ezt a képzést inkább a fiúk – a nappali tagozatos roma fiúk
negyede – választják. A műszaki tudományokat a művészeti képzés követi:
ez az esetek csaknem mindegyikében a zeneművészetet jelenti. A lányok
ebben a képzésben is csak igen kis számban képviseltetik
magukat.
Nagyon kevés, mindössze
négy roma vesz részt felsőfokú katonai és rendőri képzésben (ketten a
rendőrtiszti főiskolán, ketten a nemzetvédelmi egyetemen tanulnak).
Alacsony a cigány diákok aránya az egyetemi szintű egészségügyi
szakokon: elsősorban az orvosképzésben, illetve a szülésznő és
ápolónőképzésben (15 fő) is, valamint a hittudományi szakokon (16
fő).
Az óvó-, tanító- és tanárképző
szakokon a községekből érkezők vannak túlsúlyban, míg a művészeti,
illetve jogász szakokra elsősorban budapestiek és nagyvárosiak
kerülnek.