Folytatódik
a római kori terület feltárása
(Forrás: Magyar Hírlap)
A római kori Pannónia legnagyobb fórumának
feltárásával folytatódik az idei rövid szezonban Gorsium kutatása. Az
ásatást vezető régészprofesszor, aki a munkálatok első napján kalauzolta
el a tudósítókat a romegyütteshez, kissé keserűen jegyezte meg, ha nem
találnak megoldást az ásatások hatékonyabb finanszírozására, akár száz
évig is eltarthat a kétszáz hektáros terület feltárása.
Az előző években megszokottnál jóval később, csupán tegnap
kezdődtek meg a feltárási munkák Gorsiumban, a Fejér megyei Tác
határában található római kori romegyüttes területén. Az ELTE régészeti
tanszékének hallgatói a tavalyi állapotokat állítják vissza az egykori
fórum területén, a gazt és az erózió által odahordott földet távolítják
el az évezredes kövekről. A községből szerződtetett munkások a
felesleges talaj kubikolásával nyugati irányba nagyobbítják meg a 90-100
méter hosszú teret. Fitz Jenő professzor elmondta, ez a legnagyobb
eddig feltárt fórum Pannóniában, az aquincumi is csupán a töredéke
ennek. Jelenleg tizenkét ember dolgozik itt. Hogy meddig, azt az őszi
időjárás határozza meg. A légi felvételek tanúsága szerint Gorsium
csaknem kétszáz hektáron terült el, azon belül pedig az úgynevezett
szent kerület – amelynek a fórum is része volt – kilenc hektáron épült
ki. Mivel a település fölé az elmúlt századokban nem építkeztek, a római
emlékek teljes egészében feltárhatók. Ez a feladat még évtizedekre
munkát adhat a régészeknek, mivel 46 év alatt Gorsiumnak mindössze hat
százalékát ásták ki a föld alól.
A
Traianus császár által Kr. u. 103–106 között alapított város
Alsó-Pannónia egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, azonkívül a
tartományi császárkultusz és tartománygyűlés (concilium provinciae)
székhelye, ezáltal a provincia szellemi központja is volt. Folyamatos
feltárása a korábbi, rövid ideig tartó ásatások után 1958-ban indult
meg. A kutatásokat azóta Fitz Jenő régészprofesszor vezeti. Az elmúlt
években már feltárták az egykori település déli végében található szent
kerület nagy részét, azokat az épületeket, ahol a környék lakói az
istenné nyilvánított császárok előtt hódoltak. A fórum északi oldalát
két hatalmas csarnok zárta le. Fitz Jenő elmondta, az egyik csarnok
kultikus hely volt, ahol a provincia főpapja mutatott be áldozatot az
isteneknek. A másik, öt részre osztott épületben – ahol Alsó-Pannónia
mind az öt városának külön fülkéje volt – tartománygyűlés ülésezett.
Mindkét helyiséghez lépcsők vezettek, azok között pedig két,
domborművekkel ékes díszkút állt. A kutak egyikét már helyreállították, a
másikat jövőre rekonstruálják.
A feltárás során megtalálták az erre az
eseményre érkező küldöttek szálláshelyéül, valamint az ünnepi lakomák
színhelyéül szolgáló épületeket is. A tér keleti oldalán álló negyven
méter hosszú és tizennégy méter széles, görög-római stílusú templom
pedig az eddigi ismeretek szerint a legnagyobb volt Pannóniában. Bár még
nem tárták fel, de már azonosították a helyét Pannónia eddigi ismeretek
szerinti legnagyobb amfiteátrumának, ahol a légi felvételek alapján
készült becslések szerint legalább húsz-huszonötezer néző élvezhette a
viadalokat és a különféle versenyeket.
A régészprofesszor szerint Gorsiumban az ásatások
befejeztével egy olyan szabadtéri múzeumot lehetne létrehozni, ahol
természeti és ókori környezetben idézhetnék meg az antik világot. Fitz
Jenő bízik abban, hogy – megfelelő anyagi támogatás mellett – egy
évtizeden belül teljes egészében feltárható az egykori település szent
kerülete. Elég rossz megoldásnak tartja viszont, hogy a támogatásra
minden évben pályázniuk kell. Szerinte így nem lehet hosszú távra
tervezni, az állandó bizonytalanság miatt külföldi intézménnyel sem
tudnak együttműködni. A pályázathoz szükséges önrészt, ötszázezer
forintot évről évre Székesfehérvár biztosítja számukra. Ezzel 4,5-5
millió forintot kapnak az államtól, amelyből csak nagyon lassan tudnak
haladni. Ilyen tempóban száz év alatt végeznének a terület feltárásával.
Ezért olyan kiemelt szerepre szeretnének szert tenni, mint a szomszédos
Szabadbattyán, ahol a római kori maradványok feltárásának költségeit az
állam fedezi.