A magyar-ukrán közös történelem vitás kérdéseit
vizsgálták magyar és ukrán történészek pénteken Beregszászon, a
Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben tartott tudományos
konferencián. (Forrás: Duna TV)

A Magyar Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki
Hivatal anyagi támogatásával szervezett tanácskozás vitaindító
előadásában Botlik József történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
docense biztatónak nevezte, hogy az ukrán történetírásnak Ukrajna
függetlenné válása óta sikerült megszabadulnia a szovjet
történelemszemlélettől, de szerinte nem történt előrelépés a 20. századi
magyar-ukrán közös történelem vita tárgyát képező eseményeinek,
személyiségeinek objektív megítélését illetően. Reményét fejezte ki,
hogy ez a helyzet már a közeljövőben pozitív előjellel megváltozik,
hiszen, – mint fogalmazott – a két nép történelmében sokkal több az
összekötő kapocs, mint ahogy azt a közvélemény gondolja.

Botlik szerint itt lenne az ideje annak, hogy az ukrán
történészek felhagyjanak a magyarok fasisztázásával a hét évtizeddel
ezelőtti, Kárpátalja Magyarországhoz való visszacsatolását kísérő
események kapcsán. Ez azért is indokolt lenne, mert levéltári
bizonyítékok vannak arra – fűzte hozzá a megfelelő okmányok másolatát
felmutatva a szakember –, hogy Horthy Miklós kormányzó már 1939
áprilisában, alig egy hónappal Kárpát-Ukrajna elfoglalása után
amnesztiában részesítette Volosin kormányának tagjait, sőt diplomáciai
csatornákon megüzente a Prágába menekült Volosinnak: nem lesz bántódása,
ha visszatér Magyarország területére.

Olekszij
Korszun ungvári történész, a szovjet állambiztonsági szervezet, a KGB
nyugalmazott ezredese levéltári kutatásairól beszámolva elmondta, hogy
Bródyt a szovjet hatóságok koholt vádak alapján, koncepciós perben
ítélték halálra, majd végezték ki. Mint kifejtette, a ruszin politikus
nem volt szélsőjobboldali, pláne fasiszta, ahogy azt a hivatalos ukrán
történetírás beállítani igyekszik. Hozzátette: ugyanez nem mondható el
Volosinról, aki „szélsőséges nacionalista” politikus volt. Korszun
szerint igaztalanul büntették kollektíve a kárpátaljai magyarságot a
második világháború végén.