Az
informatika terén kétségtelenül ért el eredményeket a kormányzat az
elmúlt négy évben, ám kérdéses, hogy az informatikai piac vagy a tárca
eredménye-e a fejlődés.
(Forrás: Figyelőnet/SG)

Kovács Kálmán egyike azon kevés minisztereknek, akiket
az egész ciklus során a kormány tagjai között köszönthettünk. Túlélt egy
kormány­váltást, s két miniszterelnököt is szolgált. Tárcájának
megítélése mégsem egyértelmű, gondolván a kakaóbiztos számítógépek
ügyére, vagy az Állami Számvevőszék 2004-es komoly elmarasztalására. A
négy év alatt sokan egyenesen megkérdőjelezték az Informatikai és
Hírközlési Minisztérium működését, mondván ezen feladatok ellátására
felesleges egy külön tárca, s azt a gazdaság­politika egészébe
kellene integrálni.

Vahl Tamás, az
SAP Hungary ügyvezető igazgatója egy korábbi interjúban pedig egy
vízfejű szervezetnek bélyegezte a tárcát, ahol sok pénz folyik el
feleslegesen. Mégsem lehet vitatni, hogy a minisztérium sok népszerű, s
hatékonynak ítélt programot koordinált. Azonban minden esetben kérdéses,
hogy a fejlődés a tárca működésének vagy az informatikai piac
húzóerejének az eredménye-e.

A
leglátványosabb, s a legismertebb projekt minden bizonnyal a Sulinet
Expressz beindítása volt 2003 nyarán. A programot kezdetben minden
pedagógus, hallgató, felnőttképzésben résztvevő, s szülő igénybe
vehette, és adójából maximum 60 ezer forintot vissza is kaphatott. Ekkor
még az összegnek akár 100 százaléka visszaigényelhető volt, ám később a
feltételek és a visszaigényelhető eszközök típusa folyamatosan
szigorodott. Az első év decemberére az állampolgárok mintegy 23 milliárd
forint értékben vásároltak eszközöket a Sulinet Expressz keretében, ám a
program mégsem váltotta be teljes mértékben a reményeket. A teljes
összegnek ugyanis jelentős részét – ötmilliárd forintot – digitális
fényképezőgépre fordították. Ez pedig nem szolgálja a digitális
analfabétizmus felszámolását, s egyértelmű, hogy használatához már egy
számítógép megléte szükséges. Így rögtön kikerült az igénybe vehető
készülékek köréből.