Szociológusok
és oktatási szakemberek egyetértenek abban, hogy az esélyegyenlőtlenség
problémáját önmagában egyetlen intézkedéssel nem lehet
megoldani
(Forrás: Népszabadság)

Ez derült ki azon a – 2003. október 21-i –
kerekasztal-beszélgetésen, amelynek fő témája a hátrányos helyzetű
diákok könnyített felsőoktatási felvételije volt. Az Oktatási
Minisztérium javaslata alapján 2005-től már a ponthatár 80 százalékának
elérésével bekerülhetnek a hátrányos helyzetű diákok az egyetemekre,
főiskolákra. A lehetőséggel a középiskolás korú állami gondozott
fiatalok, illetve azok a tanulók élhetnek, akiknek középiskolás évei
alatt a szülők rendszeres gyermekvédelmi támogatást kaptak, és
legföljebb nyolc általános iskolai osztályt
végeztek.
 
Magyar Bálint oktatási miniszter
azt mondta: a könnyített felvételi része az egymásra épülő, az óvodától a
diplomáig tartó, esélyegyenlőséget célzó programnak. Rámutatott: bár
felmérések szerint az össznépesség hat százaléka roma, az egyetemeken és
a főiskolákon mindössze 0,2 százalékuk van jelen. – Egy társadalmi
csoport önérzetét nagyban befolyásolja, hogy rendelkezik-e értelmiségi
réteggel – hangsúlyozta.

– Az
esélyegyenlőtlenség problémája mára oly súlyossá vált, hogy minden
eszköz, amely – még ha bizonyos hibaszázalékkal működik is – üdvözlendő –
jelentette ki Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és
Államigazgatási Egyetem rektora. Megjegyezte: a hátrányos helyzetű
diákok ugyanakkor sokszor már a középiskoláig sem jutnak el. Szerinte
éppen ezért a felvételi pontszámok csökkentésénél nagyobb súlyt kellene
fektetni a leszakadó diákok felkészítésére. Úgy vélte: egy
esélyegyenlőségre törekvő programcsomag eredményei legkorábban 20-30 év
múlva mutatkoznak meg, tehát kormányokon átívelőnek kell lennie.
(…)

(…) – Nem valószínű, hogy a
felvételi kedvezménnyel bekerülő hallgatók elvennék másoktól a helyet –
vélte Ladányi János szociológus. Megjegyezte: az esélyegyenlőtlenség
problémája a középiskolában válik igazán jelentőssé, a leszakadóknak
esélyük sincs még a felvételi közelébe se kerülni.