Negyven
évvel ezelőtt szovjet katonák és tankok vetettek véget az ún. prágai
tavasz eseményeinek. A korabeli titkosszolgálati dokumentumok arra
utalnak, hogy az 1945 utáni időszak legnagyobb európai katonai
hadművelete teljesen váratlanul érte a Nyugatot. (Forrás:
Múlt-kor)

Amikor véget ért, a
nyugati tisztek kínosan feszengtek. Akaratuk ellenére el kellett ugyanis
ismerniük, hogy a Varsói Szerződés csapatainak prágai bevonulását „jól”
álcázták, és a hadosztályok gyorsasága is „hatásos” volt. A Kreml
„észrevétlenül” vonta ki csapatait a Szovjetunió nyugati részéből. Az
ellenség tehát „taktikai győzelmet” aratott – 1968. augusztus 27-én a
NATO brüsszeli központjában így summázták az
eseményeket.

Egy héttel korábban 300
ezer szovjet, lengyel, magyar és bolgár katona vonult be
Csehszlovákiába, hogy elfojtsa az „emberarcú szocializmusra” tett
kísérletet. A Duna hadművelet a második világháború utáni korszak
legnagyobb katonai akciója volt, amely teljesen váratlanul érte a
Nyugatot. Előtte Prága hónapokig a világ figyelmének középpontjában
állt, mivel az Alexander Dubcek vezette kommunista párt polgárjogokat,
sajtószabadságot és privatizációt követelt. Leonyid Brezsnyev, a Szovjet
Kommunista Párt főtitkára egy sor fenyegető katonai manővert rendelt el
Csehszlovákián belül és kívül. Amikor azonban ezek a manőverek egyre
komolyabbá váltak, az amerikai angol és német kormány mintha oda sem
figyelt volna, pedig többen is figyelmeztettek egy szovjet invázió
lehetőségére.

7500 tank dübörgött
Prága felé, több mint 1000 repülő indult el, köztük csapatokat szállító
repülők is, a keleti blokk több ezer tisztje kapott menetparancsot, és
Nyugaton ezt senki sem vette észre, legkevésbé az ügynökök. A szovjetek
prágai bevonulása a nyugati titkosszolgálatok legnagyobb hibái közé
tartozik.