Az 1956-os forradalom utáni megtorlásról, a kádári
leszámolásról tartanak tudományos tanácskozást november 19-én, szerdán
16 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A konferencián Kahler
Frigyes jogtörténész, a téma egyik szaktekintélye „A rendpárti
forradalmárok halála” címmel tart előadást. (Forrás:
Múlt-kor)

A tudományos
rendezvényen a történészek azt elemzik, hogy miként történhetett meg,
hogy az 56-os forradalom és szabadságharc leverését követően a magyar
történelemben korábban elképzelhetetlen méretű megtorlás zúdult az
országra. A szakemberek által gyakran említett példa segíthet megértetni
az utókorral, hogy milyen nagyságú volt a kádári hatalom megtorlása:
1849-ban a véreskezű Haynau alatt a bírói ítélettel kivégeztetett
személyek száma 126, míg a Horthy-féle ellenforradalom idején,
1919–1920-ban „csupán” 74 volt.

Ezzel szemben
1956 után a bírói mezbe öltöztetett megtorlások halálos áldozatainak
számát egyes kutatók 230 főre teszik, velük ellentétben néhány
jogtörténész úgy becsüli, hogy a politikai okokból kivégzettek száma
elérte vagy akár meg is haladta a 400 főt. Ezen kívül arra is
emlékeztetnek a szakemberek, hogy 1956 november végétől 1959 végéig több
mint 35 ezer ember ellen indult eljárás, közel 24 ezret ítéltek el, a
bírósági ítélet nélkül internáltak száma elérte a 13
ezer főt.

A kivégzettek háromnegyede munkás
vagy paraszti származású volt. A vádlotti beismerés elérésére minden
törvénytelen eszközt bevetettek a nyomozás hosszú hetei-hónapjai alatt; a
külvilágtól teljesen elszigetelt vádlottal szemben súlyos fizikai
bántalmazások, pszichikai ráhatások, fenyegetések, zsarolások fordultak
elő, ugyanakkor gyakran homályos „előnyöket” helyeztek kilátásba a
beismerés esetére. A vádlotti beismeréseket – melyek minden esetben a
peranyag túlnyomó részét tették ki – nem támasztotta alá tanúvallomás,
egyéb bizonyíték.

A bíróságok nem indokolták,
jogilag nem támasztották alá az ítéleteiket. Az ítéletekben jogi
indoklás helyett túltengett a marxista szemináriumok színvonalán álló
„politikai helyzetelemzés”. A védelem jogai rendkívül korlátozottak
voltak; a vádlottal csak a nyomozás lezárása után, a beismerés után
találkozhattak. A tárgyaláson kérdéseket nem tehettek fel, bizonyítási
indítványaikat elutasították.

Az Emklékpont
konferenciáján a szakemberek nemcsak a megtorlás országos
összefüggéseit, hanem a leszámolás helyi működési mechanizmusát is
elemzik.