A
rangsor szerint két képzési területen a Műegyetem, másik két esetben az
ELTE vezeti az összesített listát. A gazdasági képzéseknél a Corvinus
áll az élen, míg az idegenforgalmi képzésben a Budapesti Gazdasági
Főiskola az első. (Forrás: Edupress)

A gépészmérnököknél a BME a legjobb
Az
összesített rangsorban a 12 közül első helyen a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem áll, megőrizve tavalyi helyét a dobogó élén.
Kiemelkedően jó eredményt ért el az OTDK-s teljesítmények alapján, amely
az utolsó három év helyezéseit vizsgálja, valamint szintén kiemelkedően
jó a tipikus foglalkoztatók véleménye, illetve a fejvadászok benyomásai
szerint, ez utóbbiban 4,9-es értékelést kapott. Második a Pannon
Egyetem, amely a tavalyi negyedik helyről küzdötte fel magát a második
fokra, visszatolva a harmadik helyre a tavaly még második Miskolci
Egyetemet. A Pannon Egyetem estében érdemes megemlíteni, hogy oktatói
összetétele 5-ös értékelést kapott, amely azt jelenti, hogy kiválóan
magas a tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben
foglalkoztatott oktatók aránya a többi oktatóhoz képest. A Nyíregyházi
Főiskola a 12. helyről került fel a negyedik helyre, a túljelentkezési
arányt a kelet-magyarországi intézmény vezeti, azt követi a Dunaújvárosi
Főiskola, amely az összesített sorban a tavalyi 11. helyről a hatodikra
tornászta fel magát. Hét helyet csúszott vissza a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem a gépészmérnök képzését illetően, tavaly a
harmadik helyen állt, idén a
tízedik.

Turizmus-vendéglátás, a legnépszerűbb szak
2009-ben
Turizmus-vendéglátás képzést 14 intézmény indít az
országban, a Heti Válasz rangsorában azonban csak 8 szerepel, a többi
képző intézményt kellő piaci tapasztalat hiányában – tekintettel arra,
hogy viszonylag fiatal a képzés – nem rangsorolta a lap.
Az
összesített rangsort idén is a Budapesti Gazdasági Főiskola vezeti.
Legmagasabb a mutatószáma a túljelentkezés tekintetében, illetve a
foglalkoztatók és a munkaerő-piac véleménye alapján. Meglepően alacsony
azonban a minősített oktatói összetételben, 1-es az arányszáma, ami a
lehető legalacsonyabb mutatószám. A Kodolányi János Főiskola a tavalyi
negyedik helyről a másodikra tört, míg a tavalyi második, az integráció
előtt álló Heller Farkas Főiskola a hetedik helyre került. A dobogó
utolsó helyére a tavalyi ötödik Harsányi János Főiskola jött fel, amely
jó mutatókat produkált a foglalkoztatók véleményében, illetve a
diák-tanár arányban is. Ez utóbbi összevetésben a Kodolányi mögött a
második.

17 intézmény az informatikai képzés
versenyében
Az informatikai képzésben is a BME áll az első
helyen, csakúgy, mint tavaly. Az OTDK eredményekben 5 egészes eredményt
ért el, valamint a fejvadász cégek is maximálisan értékelték a képzést.
Második helyen a Szegedi Tudományegyetem, harmadik helyen pedig az
Eötvös Loránd Tudományegyetem áll. A két nagy tudományegyetem tavalyhoz
képest helyet cserélt a listán. Az első főiskola a rangsorban a
kilencedik helyet szerezte meg, a Budapesti Műszaki Főiskola tavaly még a
hetedik helyet foglalta el. Öt helyet ugrott előre a Debreceni Egyetem,
idén a 13. helyről a nyolcadik helyre került, míg a Nyíregyházi
Főiskola a négy helyet csúszott vissza a 12.-ről a 16. helyre. Érdemes
megemlíteni, hogy a diák-tanár reláció a legjobb értékelést, 5 egészes
arányt mutat a nyolcadik helyen álló Nyugat-magyarországi Egyetem és a
14. helyen álló Gábor Dénes Főiskola esetében.

Jogi
képzésben az ELTE vezet
A nyolc intézményt felsorakoztató
listán az ELTE az első – 5 egészes OTDK eredménnyel -, a szegedi egyetem
a második a jogászképzésben, e téren nem történt változás a tavalyi
összesített rangsorhoz képest. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem azonban
négy helyet ugrott előre, első helyen áll a diák-tanár arányban, jó
helyen áll az oktatói összetételben, illetve a középmezőnyhöz tartozik a
munkaerő-piaci megítélésben. A Széchenyi István Egyetemet érdemes még
kiemelni, amely két helyet visszacsúszva idén az ötödik helyre került. A
visszaesés a diák-tanár arány változásának, az oktatói összetétel
átalakulásának, a túljelentkezés csökkenésének tulajdonítható. A
munkaerőpiac és a tipikus foglalkoztatók véleménye szerint azonban
mindkét összehasonlításban egy helyet előrelépett tavalyhoz képest.


Kommunikáció felsőfokon – változások a
listán
Idén 16 kommunikációs képzést nyújtó intézményt vettek
számba, két új intézményt felvéve (NYME, BCE), egyet pedig a
munkaerő-piaci vélemények hiányában elhagyva (Kaposvári Egyetem). Az
első helyen álló ELTE kivételével, amely a túljelentkezést és az oktatói
összetételt tekintve a legjobb aránnyal bír, egy intézmény sem őrizte
meg tavalyi helyét a sorban, sőt, jelentős ugrások tapasztalhatók.
Második helyre a Debreceni Egyetem került, amely öt helyet ugrott
tavalyhoz képest, köszönhetően a túljelentkezés, az oktatói összetétel
jelentős változásának, illetve a munkaerő-piaci visszajelzések némi
javulásának. Harmadik helyen a Szegedi Tudományegyetem, negyedik helyen
pedig rögtön a listán első éve szereplő NYME áll. Sokat ugrott a
Műegyetem és a Károli is, előbbi a nyolcadikról az ötödik helyre, utóbbi
a 11.-ről a hetedikre került. Jelentősen visszaesett azonban a
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola helye a listán, a tavalyi
harmadik helyről a kilencedikre került, csak úgy, mint a pécsi egyetem,
amely a tavalyi negyedikről a tízedik helyre csúszott. Előrébb tört még a
ZSKF is, azonban jelentősen visszaesett a BGF, a hatodik helyről a
14.-re, a Kodolányi, a kilencedik helyről a 15.-re, valamint az
Eszterházy Károly Főiskola, amely a tízedik helyről csúszott a lista
végére. A dobogós helyről a középmezőnybe csúszó BKF esetében például az
oktatói összetétel kedvezőtlen arányváltozása, és az összes többi
szempont alapján egy-egy helyet romló eredmény idézte elő a jelentős
visszaesést, míg a 9 helyet rontó BGF szintén az oktatói összetételben
változott jelentősen, illetve két-három helyet esett vissza a
túljelentkezés és a tanár-diák arány vizsgálatában is.


Változatlan az első három hely a gazdasági képzésben
– a Corvinus az élen
Nem változott a dobogós helyeket
megszerző intézményi lista tavalyhoz képest a 26 intézményt felvonultató
gazdasági képzések összesítésében. Első a Corvinus, második a szegedi,
harmadik a pécsi egyetem. Ezen kívül csak a Dunaújvárosi Főiskola őrizte
meg a 11., a Kodolányi 17. és az Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) 20.
helyét, ezeket leszámítva teljesen átrajzolódott az intémzényi rangsor. A
DF foglalja el a főiskolák közül a legjobb helyet a listán. 13 helyet
ugrott előre a Károly Róbert Főiskola, így közvetlenül a DF mögé kerülve
a 12. helyre, amit elsősorban túljelentkezési adatainak, diák-tanár
arányának, valamint oktatói összetételének köszönhet. A munkaerő-piaci
és a tipikus foglalkoztatók intézményi megítélésében nincs érdemi
változás. 11 helyet lépett előre a ZSKF, amelyről a foglalkoztatók
véleménye sokat javult, ám a munkaerő-közvetítők véleménye még többet
csökkent. 13 helyet csúszott vissza azonban a Budapesti Műszaki
Főiskola, így a lista végére került, hét helyet a Heller Farkas
Főiskola, amely így a 25., az utolsó előtti helyen áll.


Orvosképzésben a külföldi diákok arányát is
vizsgálják
Az orvosképző intézmények esetében a munkaerőpiac és
a tipikus foglalkoztatók véleménye helyett a képzésben részt vevő
külföldi hallgatók arányát vizsgálták. Ebben az összevetésben a Pécsi
Tudományegyetem vezet, míg a diák-tanár arányban és az oktatói
összetételben a rangsor élén a Debreceni Egyetem áll. Az OTDK
eredményekben a Szegedi Tudományegyetem a listavezető, míg a
túljelentkezés a Semmelweis Egyetemen a legerősebb. Az orvostudományi
képzést nyújtó intézményekről idén sem készült összesített
rangsor.