A
Centrális Galéria kiállítása
(Forrás: Népszava)

Hat város történelmével, építészetével és
mindennapjaival kívánja megismertetni a Centrális Galéria az
érdeklődőket 2004. január 14-én megnyílt kiállításán.

A korabeli Sztálinvárosok történelme sokban
különbözik, mindannyian kirakatvárosok voltak azonban, melyek a
szocialista ember életformáját hivatottak szemléltetni. Sehol nem került
annyira közel az átlagpolgárhoz a hatalom, mint éppen itt, sehová nem
szivárgott be olyannyira a hazug propaganda, mint éppen ide. A tervezett
városokat szép lassan felfalta a valódi város, kiagyalóikat eltüntette a
történelem, falaik azonban ma is állnak, mint ahogy a gesztus is örök,
mely létrehozta őket.

Aligha
igazodunk ki az egyszeri diktátor személyiségrajzán, ha korunk keserű
tapasztalatából kiindulva pusztán szerencselovagnak tekintjük, aki a
politikai hatalmat egyedül meggazdagodása forrásának tekinti. A
Generalisszimusz is, miként oly sok népnyomorító elődje, saját elvei
szerint kívánta átírni a történelmet, regnálását alkotásnak tekintette
és szentül hitte, hogy messianisztikus küldetés az, mellyel népét,
nemzetét nemritkán milliónyi emberáldozat árán a biztos pusztulásba
vezeti. A mindenkori diktátor életművének legszebb gyémántja a semmiből
emelt saját város mindöröktől fogva, a papság hatalmát megtörni kívánó
Ehnaton fáraótól kezdve, ki új várost emelt a sivatagban, egészen a
vonalzóval kimért Sztálinvárosokig szerte a hajdani szovjet
tömbben. 

Ehnaton
élhetetlen sivatagi városa a fáraó halála után elnéptelenedett, a
Sztálinvárosok azonban ma is állnak – igaz másképp hívják
őket.(…)

Teljes cikk