Az iskola ma már nem szabályozhatja a diákok öltözködését, és a testékszerek viselését sem tilthatja meg. A tanároknak nem könnyű elfogadniuk a diákjogok kiszélesedését. (Forrás: Népszabadság)

Lajost hosszú haja miatt egyenesen a fodrászhoz küldték a tanárai, a hajvágásra még pénzt is adtak neki. Tibor „focistacopfját” a technikatanár saját kezével nyisszantotta le. Mariannak gondosan kilakkozott körmét az osztályfőnök személyes felügyelete mellett kellett lemosnia, a miniszoknyás Évát pedig hazaküldték átöltözni. Akár csak a tíz-tizenöt éve érettségizettek között is ki ne tudna hasonló történeteket felidézni saját vagy ismerősei iskolai élményei közül? A fiúknál a hosszú haj, a lányoknál a rövid szoknya, a lakkozott köröm nemkívánatos viselet volt az iskolában.  Ez a világ véget ért: az iskola még a házirendben sem szabályozhatja a diákok öltözködését, frizuráját. Így szól legalábbis a hatályos jogszabály, ami persze nem jelenti azt, hogy a tanárok ne akarnának még mindig beleszólni diákjaik ruházkodásába. Az extrémebb frizura, a színesre festett haj még mindig konfliktus forrása lehet az iskolákban.

Az egyik gimnázium például a házirendjében megtiltotta a fiúknak a hosszú haj viselését, és ennek alapján fegyelmi eljárást indított volna egy hosszú hajú diák ellen. Az igazgató úgy érvelt: a homoszexuálisok növesztenek hosszú hajat. A fiú az oktatási jogok biztosához fordult, aki ellátogatott az iskolába. A bejáratnál Aáry-Tamás Lajos II. Rákóczi Ferenc portréjába ütközött – a fejedelemnek hosszú haja volt. Az ombudsman azt kérdezte az igazgatótól: ezek szerint Rákóczi ma nem lehetne az iskola diákja? A direktor megértette a célzást, és végül nem indult fegyelmi eljárás a diák ellen.

Az iskola a testékszerek viselését sem tilthatja meg a diákoknak, kivéve, ha az a testi épségüket veszélyeztetné (testnevelés- vagy technikaórán tehát ki is kell vetetni a piercingeket). Aáry-Tamás Lajos azt mondja: a testékszerek viselését nem lehet generálisan tiltani, hiszen a fülbevaló is testékszer, csak konzervatívabb, így elfogadott viseletnek számít. Milyen alapon tennénk tehát különbséget?

A pedagógusoknak persze nem könnyű elfogadniuk a diákjogok kiszélesedését. Sokan túlzásnak tartják, hogy a diákok akár punkfrizurával is járhatnak iskolába. Porogi András, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének alelnöke azonban nem az öltözködési kérdésekben látja a problémát. Mint mondta: iskolájukba, a Toldy Ferenc Gimnáziumba járt olyan diák, aki színesre festette a haját. Eközben megnyerte a budapesti latinversenyt, ma pedig már öltönyt hord.

A házirend régen még a pedagógiai-nevelési elveket rögzítette, ma már inkább jogi dokumentum – fogalmazott Porogi András. Ez olykor komolyan megnehezíti a pedagógusok munkáját. Az igazgató példaként említette, hogy a diákokat tilos kiküldeni az óráról. Ezzel általánosságban egyetért, de azt már túlzásnak tartja, hogy jogszabályt sért a pedagógus, ha ezt mégis megteszi. Ő maga húszéves tanári munkája során ötször parancsolt ki diákot az óráról. Néha ugyanis ez elkerülhetetlen. – Egy tanár nem foglalkozhat csupán egy diákkal, a többi 29-et is tanítania kell – mutatott rá az igazgató.

Porogi András egyetért azzal, hogy a diákoknak is vannak jogaik, és hogy olykor meg kell védeni a tanulókat a tanári önkénytől. De az iskolai életnek szerinte elsősorban a nevelésről és a tanításról kell szólnia, nem pedig a jogszabályokról.

Az eddigiek nem is jelentik azt, hogy az iskolák ma tömve lennének zöld hajú, piercinges diákokkal. Sok helyen ugyanis a diákok összeállítanak egy etikai kódexet, amelyben maguk határozzák meg az illendő viseletet – és saját szabályaikat be is tartják. Az oktatási ombudsman szerint az is hatásos, ha a diáknak azt mondja a tanára: Jól van, fiam, tetováld ki magad, tegyél karikát a szemöldöködbe, fesd a hajad pirosra, majd látogass el egy ügyvédi irodába vagy egy étterembe, és kérdezd meg a főnököt, alkalmazna-e ilyen külsővel?!

45 perc késés = 1 igazolatlan óra

A szeptemberben kezdődő tanévben már nem lehet igazolatlan órával „honorálni” egy diák tízperces késését, de még háromszor tízpercnyi késést sem lehet egy teljes tanóra mulasztásaként feltüntetni a naplóban. Egy tavaly októberi jogszabály-módosítás ugyanis kimondja: a késések időtartamát össze kell adni, és ha az eléri egy tanóra időtartalmát (azaz 45 percet), akkor lehet igazolatlan órát adni.

A módosítás előzménye, hogy korábban nem szabályozták a késéseket, ezért az iskolák eltérő gyakorlatot követtek: volt, ahol három késésért járt egy igazolatlan, volt, ahol ötért. Márpedig az igazolatlan óráknak komoly következménye lehet: egy bizonyos hiányzási óraszám túllépése után megszűnik a tanulói jogviszony.

Az új szabályozás azt már nem rögzíti: mindig az adott szaktárgyhoz kell-e beírni a késések időtartamát, vagy összesítve kell rögzíteni. Nem mindegy ugyanis, hogy mely tárgyból van sok igazolatlanja egy diáknak: meghatározott számú hiányzás után az év végi osztályzathoz vizsgázniuk kell a diákoknak. Az oktatási ombudsman szerint az iskolák döntik el, hova számítják be a késéseket.

A tanárok egyébként a szabályt végrehajthatatlannak tartják, hiszen hosszas viták forrása lehet, pontosan hány percet is késett a diák. Ráadásul – mondják – a pedagógusnak elsősorban tanítania kell, nem pedig stopperrel mérni, mennyit késett a tanuló.