Bár a
választások előtt még határozott nemet mondtak a koalíció képviselői a
felsőoktatási tandíjra, most úgy tűnik, mégis ebben gondolkoznak, csak
nem így hívnák, és a számlát csak utólag nyújtanák be a végzett,
fizetőképes hallgatóknak.
(Forrás: Népszabadság)

Az Oktatási Minisztérium megfontolandónak tartja az
utólagos képzési hozzájárulás bevezetését a felsőoktatásban – mondta
Stark Antal, a tárca helyettes államtitkára egy balatonfüredi
konferencián. Vagyis: ha a hallgató jövedelme elér egy bizonyos szintet –
például a minimálbér negyvenszeresét vagy hatvanszorosát egy évben -,
elkezdi viszszatéríteni képzésének költségeit: jövedelmének a négy,
illetve a hat százaléka mértékéig.

Mindez azt jelenti, hogy – még ha utólag is – fizetni
kell majd a felsőfokú tanulmányokért. Februárban ugyanakkor egy
kerekasztal-beszélgetésen még határozott nemet mondott mind a négy
parlamenti párt képviselője a felsőoktatási tandíj bevezetésére. Sőt,
Arató Gergely, az oktatási tárca MSZP-s politikai államtitkára és Sándor
Klára, az SZDSZ ügyvivője még azt is hangsúlyozta, hogy az új
felsőoktatási törvény 12 féléves ingyenes képzést tesz mindenki számára
lehetővé. Tehát most már azok a fiatalok is járhatnak államilag
támogatott képzésre, akik korábban költségtérítéses formában már
szereztek egy diplomát.

Az utólagos
képzési hozzájárulás bevezetéséről Magyar Bálint oktatási miniszter is
említést tett nemrégiben a Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciájának (HOÖK) egyik rendezvényén – tudtuk meg Ekler
Gergelytől, a HÖOK elnökétől. A hallgatói érdekvédő szerint azonban nem
állja meg a helyét az, hogy „a diplomások fizessenek tanulmányaikért,
mert többet keresnek”, hiszen a magasabb jövedelműek többet is adóznak.
Megjegyezte: egy pályakezdő fiatal ráadásul épp elkezdi visszafizetni a
diákhitelét, esetleg szintén kölcsönből venne lakást, de ha még a
képzésének költségeit is meg kell térítenie, bajba juthat.

Stark Antal helyettes államtitkár
azt mondta: a minisztérium nem tervezi a tandíj bevezetését. Ám lapunk
értesülése szerint, miként azt meg is írtuk, a tárgyalásokon valóban
fölmerült egy mindenki számára egységes – tehát a képzés valós
költségeivel nem számoló – térítési díj gondolata is, amelynek összege
havi 8-10 ezer forint lenne. A fizetése alól szociális alapon járna
mentesség. A hallgatói érdekvédő Ekler Gergely szerint ez is felemás
megoldás lenne. A tényleges képzési költségek így nem térülnének meg,
hiszen például az orvosi egyetemeken jelenleg több mint egymillió
forintot kell fizetni félévente költségtérítéses képzésben, de még az
olcsóbb helyeken is többnyire százezer forint fölött van
szemeszterenként a befizetendő összeg.

A költségtérítés ráadásul nem mindenütt fedezi a
tényleges kiadásokat: sok helyen az államilag finanszírozott hallgatók
után járó támogatásból csoportosítanak át a fizetős diákok képzésére –
mutatott rá Ekler Gergely, aki úgy látja: az ilyen tandíj elvenné a
fiatalok kedvét a tanulástól, ráadásul épp a szociálisan hátrányosabb
helyzetben lévők járnának rosszul. Álláspontja szerint ugyanis egy két-
vagy háromgyermekes család nem biztos, hogy beleesne a szociálisan
támogatandók kategóriájába. Amennyiben viszont a családosok nem kapnak
mentességet, a képzés havi költsége számukra komoly terhet jelentene.